Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

litikai elemzések és értékelések is megjelentek. Kassán ereklye-kiállítást nyitottak, ahová megyéinkből is nagyszámú iratot, emlékanyagot küldtek. Az ellenzéki sajtó a múlt megbecstelenítésének nevezte a kiállítás külső megjelenését, a kormánypárt pedig megelégedéssel fogadta, hogy a bejáratnál, mint első és hódolatot gerjesztő „objektum", a király életnagyságú képe jelent meg. Ezt fokozta, hogy az emeleti folyosón virág és lombdíszbe „öltöztetve" szintén a király márvány mellszobra volt az első meghatározó kiállítási „tárgy". „Milyen helyes, milyen tapintatos eljárása a rendezőségnek! Annak a fejedelemnek, ki a régi honvédek iránti tiszteletből az új honvédeket szólította a zászlók alá, csakugyan ott a helye, az első helye, ahol minden darab, minden szó, minden kép arra a dicsőségre vall, melynek 50 éves évfordulójának emlékére nagy korszakot tisztelő és a jelent méltató ügybuzgó férfiak ezt a kiállítást rendezték ..." Az okmányok között csaknem minden honvéd főtiszt és tábornok anyaga szerepelt, akik a szabadságharc Miskolcz. 1807 VI. évfolyam, 22. szám. Szerda, márczius 17. ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyedévre 1 frt 25 kr. Félóvre 2 . 50 . Egész érre 5 „ Megjtlenik minden izerdán ét tzombaton Egyes irim ára 7 kr. Hird.Li.kH U 1T.II • r.ndkívoli olc.4 Iron kftiSl i kiidóhÍTaUI. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : Széchenyi-u. 45. az. a Gedeon él Tiraa nyomdája. Ido küldendők a lap szolleinl részét Illető közlemények, valamint az előfizetési dijak, hirdetések, nylltterek és reklamáczíók. POLITIKAI LAP. A fflSKOLCZI FÜGGETLENSÉGI ES 48-AS PART KÖZLÖNYE. Egyei példányok Falkenetein S. dohány tőzsdéjében, Ntoy Lajoi, Groazmann I., Gabit F. éi Hetz JenS fűszorkoreskedósébon Grotzman J. antiqaar-flzletében kaphatók A jelen sötét boruján áttör elenyészbetlen dicsfényével a magyar nemzet történelmének legclicsóbb napja s egyszersmind a magyar deruokrácziának magasztos születés-napja. Fájdalom, évenként csakis évfordulóján emlékszünk meg 1843. márczius 15-éról, azután az év többi napján nem gondolunk az e nap folytán nemzetünkre hárult hazafiúi kö-. .élességekre. talom elnyomása alól. De inkább az, hogy leghőbb eszményeik, legszentebb törekvéseik micsoda teljesen eltorzított alakot nyertek fennálló „alkotmányos" intézményeinkben és a jelenlegi nemzedék közszellemében 1 Váljon mit mondanának, ezekről az utódokról, kik most ama nagyok hivatásának örököseikónt állanak szemeink előtt?! . . . Ah, mit mondanának ahhoz, ha látnák, hogy a nemzet enyészhetlen függetlenségi vágyának teljes beteljesültóül, a százados küzdelmeknek sikeres befejezéséül kívánják tekinteni az olyan provinczidlis alkotmányosságot, mely a nemzet legfőbb javait idegen hatalmak rendelkezésének szolgáltatja ki — és, ha. ténctébe bevésve, de ott van minden magyar ember szivébe, ott vau az egész nemzet öntudatában. A törvényhozás is uemzeti üuueppé avatta. Szerte ez egész országban, mindenütt, palotákban és kunyhókban egyaránt, az Alföld végtelen róunságain és a havasok között, mindenütt ünnep ez a nap. Tudja, érzi azt minden magyar ember, mert ezen a napon született meg a magyar szabadság. ' * Örömmel látjuk, hogy az ünnepségek mind nagyobb tért foglalnak a templomokban és iskolákban. Itt is van legméltóbb helye oly ünnepélynek, mely a szabadság megszületését glorifikálja. Hálaadó islenitiseleleí, A szabadsajtó évfordulójának alkalmából tegnap délelőtt íi és fél órakor a Kossuthutczai ev. ref. uj templomban hálaadó isteni-