Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

isiévé*, Nyílt rendelet Gróf Károlyi Edvárd őrnagy részére a védsereg szervezésére, 1848. október 19. re, tehát a csatavesztésre nem volt felkészülve sem a lakosság, sem a verbuválódó nemzetőrség, sem pedig a hadvezetés. Miskolcon már ekkor felvetődött az osztrák megszállás veszélye, nem tudták elképzelni, hogy Eperjes és Kassa szinte ellenállás nélkül engedte az osztrákokat tovább. A honvédelmi bizottmány ülést tartott a városban, s ,,a' népgyűlés fel nem adást határozott". Ez váltotta ki Szemere Bertalan teljhatalmú kormánybiztosi kinevezését Miskolcra. Végleges eltávozásáig ennek a megbízatásának három időszakban tudott eleget tenni. így először 1848. december 16.-1849. január 24-e, másodszor 1849. február 6.-március 2-a, és harmadszor 1849. március 16.-május 7-e között, amikor miniszterelnöki hivatalát elfoglalandó, végleg búcsút mondott Miskolcnak. (Ezek a „szakaszok" azért vannak, mert 1849. január 25.-február 5. között és 1849. március 3.-március 15. között osztrák megszállás van a városban.) A kormánybiztos kinevezése azt jelentette, hogy Szemere minden kérdésben a legjobb belátása szerint döntött, tehát felette állt a kinevezett és választott városi, megyei közigazgatásnak. Megbízólevelét még Pesten 1848. december 13-án Kossuth Lajos, az OHB elnöke állította ki. 10 megye, valamint a Hajdú és a Jászkun kerületekben „mindent tehessen, rendelhessen, parancsolhasson. ... és e tekintetben