Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

teg védelme és Kassára szállítása, valamint a nyugati irányba mozgó csapattestek hátterének biztosítása volt.) Ezt a helyőrséget erősíti meg Paszkevics úgy, hogy 1 hadtestét (Cseodajev tábornok vezetésével) Debrecenen és Tokajon át július 6-13 között (Bükk) Abrány térségébe irányítja, s csak a tartalékot telepíti Miskolcra. Az oroszok első megszállása Miskolcon így 1849. június 29. és július 20-ig tartott. A felmentést Görgey csapatai hozták, akik most ismét északi irányból jöttek Miskolcra. Miskolc orosz megszállása kezdetén Görgey még Komáromnál volt, ahol július 2-án megsebesült (ekkor kapta legendássá váló fej sebét, koponyasérülését). A csatába bocsátkozó Klapka tábornok 11-én súlyos vereséget szenved Haynau csapataitól. 1849. július 8-án a kormány elhagyja Pestet és Szegedre vonul, s az észak felől támadó oroszok és a nyugat felől előrenyomuló császáriak bekerítését elkerülendő, a magyar haderő Szeged térségében való koncentrálása mellett dönt. A Fel-dunai hadseregből Klapka tábornok vezetésével így marad két hadtest Komárom védelmére, három hadtesttel pedig Görgey útba indul Szeged irányába. így ütközik Vácnál 1849. július 15-én Grabbe altábornagy, a 6. orosz hadosztály parancsnokának seregeivel. Keletre Grabbe altábornagy, délkeletre Paszkevics-Erivanszkij tábornagy állja el útját, ezért kényszerül északkeleti irányba vonulva megismételni januári útját. Görgey, Pöltemberg és Nagysándor a VIL, a III. és az I. hadtestekkel július 21-ére érkezik meg Rimaszombat-Rimaszécs és Dubicsány térségébe. Csapatai elnyúlva, másnap Miskolc-Sajószentpéter-Vadna térségében állomásoznak, míg július 23-án Miskolc központtal Diósgyőrt-Görömbölyt-Csabát, Alsózsolcát, Sajóládot szállják meg. Hadtápja Ongán át Szerencs felé vonul a Pöltenberg Ernő, a III. hadtest parancsnoka, 1849 menekülőkkel. Cél a tiszai átkelés, majd Debrecenen keresztül Szeged irányába vonulás, illetve egyesülés az itt összevont magyar hadsereggel. A magyarok és oroszok nem tudják, hogy milyen nagyságú erők állnak szemben egymással (Görgey azt hiszi, hogy a főerőkkel ütközik). így kerül sor Vatta-Harsány-Bükkaranyos térségében, majd július 25-26-án Felsőzsolcán ütközetre. A miskolciak mindkét csatának szemlélői. A bükkaranyosi csatából éppúgy ismerünk legendákat, mint a felsőzsolcai ütközetből. 1947ben készült egy „múzeumi terepbejárás", amelynek jegyzőkönyve a bükkaranyosi csárdánál lévő