Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

egy osztályteremre jutó tanulók száma még mindig magas, annak ellenére, hogy 1986-tól ez a mutatószám 37,3-ról várhatóan év végére 32,7-re mérséklődik. Az intézmények ilyen mértékű igénybevételének - a pedagógiai károk mellett súlyos következménye van: fokozott mértékű elhasználódás, amely tovább súlyosbítja az ágazat fenntartási gondjait. Általános iskoláink 78%-a rendelkezik megfelelő méretű tornateremmel, a szabadtéri sportolási lehetőségek korlátozottak. A romló anyagi helyzet az utóbbi években nem teszi lehetővé a taneszközök, szakmai anyagok kívánt mértékű pótlását. Ugyanakkor az elmúlt időszak egyik legnagyobb eredményeként könyvelhető el, hogy a demográfiai változásokhoz alkalmazkodva a szakos ellátottságot a legnehezebb időszakban is sikerült biztosítani. Jelenleg gondunk az általános iskolákban feleslegessé váló pedagógusok elhelyezése, átképzésük biztosítása. A miskolci iskolák az országban elsők között kapták meg a gazdálkodási önállóságot. A ténylegesen érvényesülő szakmai önállóságot, a helyi nevelési rendszerek kiépülését mutatják a sokféle és jó színvonalú kezdeményezések, melyeket a testület is felkarolt. így indulhatott kéttannyelvű általános és középiskolai képzés, (Avasi Gimnázium, 7. sz. Altalános Iskola), jöhettek létre különböző (idegen nyelvi, számítástechnikai, matematikai, stb.) tagozatos osztályok, melyek a tehetséggondozás legfontosabb színterei. Az eltérő tantervű általános iskoláinkban (gyógypedagógiai intézmények) 677 gyermek tanul. Az oktatás tárgyi feltétele rendkívül kedvezőtlenek, miután az új kisegítő iskola megépítése eddig elmaradt. Az oktatás-nevelő munkát is rendkívül károsan befolyásolja, hogy a három intézmény 9 telephelyen 48 tanulócsoporttal működik. A perecesi nyári napközis tábor feltételei nem felelnek meg a követelményeknek. Középfokú intézmények száma - az Avasi Gimnázium 1987-ben történt belépésével - 23-ra emelkedett tanulói létszám 19.994, ebből gimnáziumba jár 4.006 tanuló (20,0%) szakközépiskolába 6.821 tanuló (34,2%) szakmunkásképzőbe 8.576 tanuló (43,0%) szakiskolába 591 tanuló ( 2,8%) A középfokon tanulók közül miskolci 10.054 (50,3%), évente az általános iskolát végzettek 98%-a tanul tovább. Az 1989-es évre a középfokú intézmények kerültek a legnehezebb helyzetbe. A demográfiai helyzet alakulása és az elmaradt középiskolai beruházás miatt (Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola) általános iskolai tantermeket kellett igénybe venni oktatás céljára. A gimnáziumoknál a 18 tanterem fejlesztése ellenére az egy osztályra jutó tanulók száma 34,3 mely meghaladja a megyei és országos (30,5) átlagot. A tanári ellátottság jó, hiány a nyelvszakos tanárokban mutatkozik. Az utóbbi években gimnáziumainkban örvendetesen megnőtt a speciális osztályok száma, melyek között egyedi tantervű osztályok is megkezdték működésüket (pl. biológia, kémia, fizika). A szakközépiskoláknál a tantermek száma 12-vel emelkedett. Új épületszárnnyal gazdagodott a Zalka Máté Gépipari és a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola, s ez évben készül el a Berzeviczy Szakközépiskola 1.620 m

2-es tornaterme. Az egy osztályteremre jutó tanulók száma meghaladja, a megyei átlagot. (A városi 31,8 a megyei 31,2). A szakközépiskolai képzésre a sokszínűség a jellemző. Működik a városban 7 ipari, 1 közgazdasági, a kereskedelmi és vendéglátóipari, 1 egészségügyi, 1 óvónői és 1