Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

kapcsolódóan korszerűsödött a Mátyás kr. u. egy szakasza, átépült a Kiss E.-Herceg F. u.-i csomó­pont, korszerűsítettük a DIGÉP megközelítését szolgáló utakat a kapcsolódó autóbusz végállo­mással együtt. Sikerült előbbre lépni Martintelep tömegközlekedésének megvalósításában, az Al­földi és Csokonai utcák korszerűsítésével. Javí­tottuk a Búza téri piacközlekedési lehetőségeit is. A város idegenforgalmi lehetőségei kiaknázásá­ban nagy jelentőséggel bír, hogy megépült a Bánkúti feltáró út 27 millió Ft-os összköltséggel több szerv közös költségviselésében. A Miskolci Közúti "Igazgatósággal közös költségviselésben épült meg a 26. sz. főközlekedési út átvezetési szakasza a Petőfi téri útátvágással, ez a kiváltott vitákkal együtt a környezetvédelmet' is szolgálja. Több csomópont és műtárgy korszerűsítése való­sult meg, mint pl. a Repülőtéri, illetve Tapolcai út jelzőlámpás szabályozása. A városi pénzesz­közök hatékonyabb felhasználása érdekében több pályázaton vettünk részt, pl. a Televízió Na­tura pályázata során az Uttörőpark több útja épült át, a megyei hídpályázat során mintegy 12 millió Ft támogatást sikerült elnyernünk öt hi­dunk korszerűsítéséhez. A lakóutcák korszerű­sítése során szerény eredményeket tudunk fel­mutatni. Az ötéves időszakban évente 2-3 lakó­utca korszerűsítését sikerült megoldanunk, ebből többet a peremterületeken, mint Pereces, Diós­győr-nyugat; Diósgyőr-kelet, Szirma térségek­ben. A közlekedésüzemeltetés területén az ötéves ciklus kezdetekor legfontosabb célkitűzésünk volt a közlekedési rendszerek szinten tartása. Időközben az inflációs folyamatok felgyorsulása, és a rendelkezésre álló pénzeszközök stagnálása ezt a célkitűzést nem tette lehetővé és az 1988-89­es időszaktól kezdve csak a romlási folyamatok mérséklését tűzhettük ki célul. Az utak műtár­gyaiban az utóbbi évek hitfelújításai hatására némi javulás következett be, azonban e területen is több műtárgy szorul azonnali beavatkozásra. Forgalomtechnikai területen az elvégzett útkor­szerűsítéseket csak részben tudtuk követni. Az úthálózat-fejlesztés, fenntartás információs rend­szere az elmúlt években az országos rendszernek megfelelően számítógépre került. A városi tö­megközlekedési igényeket az MKV szolgálja, en­nek során a város lakosainak utazásain kívül a naponta bejáró 30 ezer, valamint alkalmilag je­lentkező 20 ezer fő helyváltoztatási igényeit szol­gálja ki. Az utasszámlálási adatok azt mutatják, hogy az ötéves ciklusban az első három évben tapasztalt kisméretű növekedés után a villamos­nál 18- 19%-kal, az autóbusznál 8-9%-kal csök­kent az utasforgalom. A jelentősen nagyobb szál­lítóképességű, de korszerűtlen villamos háttérbe szorult; folyamatosan csökken az utas száma. 1989-től a tervezetthez képest folyamatosan és több esetben csökként a, fogyasztók árkiegészíté­se, a tanácsi támogatás, és vállalat saját bevétele, ezért 1989-ben és 1990-ben már három alkalom­mal kényszerült a vállalat rendkívüli menetrend módosításra. Minden módosításkor csökkent a biztosított teljesítmény, így folyamatosan romlott az ellátási színvonal. A tarifaemeléseknek azon­ban utascsökkentő hatása is volt, így a zsúfoltság csak mérsékelten nőtt 34%-ra. A tömegközleke­dési hálózat a város területének mintegy 90%-át fedezi a fennmaradó részt csak jelentós útfej­lesztéssel lehetne bevonni. Az igények jobb ki­elégítésére azonban kisebb átszervezések történ­tek. 10 viszonylat útvonal-módosításával, 2 új já­rat indításával, 4 járat csuklósításával 4,8 km-rel nőtt a viszonylathálózat. A villamos pálya 1982­ben kezdett rekonstrukciójának eredményekép­pen felújításra került a Tiszai pu.-Marx tér között

Next

/
Thumbnails
Contents