Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

Már a tervkészítő munka során bebizonyosodott a fennálló jogos igények és az akkor számításba vehető pénzügyi lehetőségek között óriási volt a szakadék (pl. a fejlesztési igény mintegy 15 milliárd volt szemben a 6,7 milliárdos lehetőséggel). Ezért mindenki előtt világossá vált - a testületek ezt meg is fogalmazták -, hogy az arányosság követelményét a pénzalapok minden területén csak több lépesős kompromisszumokkal lehet biztosítani. Mindezek súlypontok képzését és prioritások meghatározását tették szükségessé. Ezek három aspektusból a következők szerint kerültek megfogalmazásra: a) Ellátási szintek tekintetében: alapellátás elsődlegessége, térségek közötti differenciák mérséklése, a középfokú ellátás a demográfiai viszonyok változásainak figyelembevételével, a felsőfokú ellátást elsősorban külső eszközök bevonásával, b) Az igénykielégítés sorrendjében: elsősorban a meglévő értékek megóvása, a működtetés biztosítása, a városüzemeltetés javítása, a városfejlesztésben és a gazdálkodásban a minőségi elemek erősítése, c) Az ágazatok közötti sorrendben: kiemelt feladat a lakáskörülmények javítása, a lakásgazdálkodás szélesítése, második helyen a város működő képességét szolgáló hálózatok fejlesztése, harmadik, helyen az intézményrendszer bővítése, színvonalának növelése szerepelt. A célkitűzések eléréséhez a terv 21,4 milliárd Ft-ot irányzott elő melyből 14,7 milliárd Ft; a működés, 6,7 milliárd Ft a fejlesztés konkrét feladatainak megvalósítását szolgálta, melyet naturáliákban kifejezve a mellékletek tartalmaznak. A tervbe vett pénzügyi előirányzat biztató lehetőséget kínált céljaink megvalósításához, ugyanakkor ez a terv egy igen „feszített" szorosan leszabályozott terv volt mind bevételi, mind kiadási oldalát illetően. Éppen ezért bizonytalansági tényezőket, kockázati elemeket is tartalmazott, s alapvetően függött a népgazdaság helyzetétől. A végrehajtást befolyásoló tényezőkben az elmúlt öt év alatt kedvezőtlen változások következtek be a népgazdaság helyzetében. Ezek a végrehajtás eszköz és feltételrendszerében eddig soha nem tapasztalt mennyiségű folyamatos és lényegbeli változásokat eredményeztek a tanácsi szférában is. Ezek: a pénzügyi feltételek területén: a vállalati befizetések elmaradása, 1987-től állami támogatás elvonása, 1988-tól ÁFA bevezetése, céltámogatás fokozatos, majd ez évtől teljes megszűntetése, tervezettet jóval meghaladó áremelések, kedvezőtlen adóreform hatások a tanácsi bevételeknél, hitelkamatok nagymértékű emelkedése. A műszaki feltételek területén: a szakipari munkáknál jelentkező kapacitáshiány, kivitelezéseknél párhuzamos munkavégzés, átadási határidők meghosszabodása, több területen nagymértékű anyaghiány, nem megfelelő minőségű kivitelezői munkavégzés, műszaki tervezések hosszú távú átfutási ideje, nem mindig megfelelő színvonalú tervek, ezzel szemben magas tervezői díjak. A demográfiai viszonyok területén: a középtávú tervidőszakra készített prognózisok szinte mindegyike megdőlt, mert a kialakult gazdasági helyzetre teljesen természetesen reagált a népesség és a népmozgalmi folyamatok felgyorsulása következtében rohamos népességcsökkenés következett be. Az évek óta 2.400 körüli élve születési száma az elmúlt évben továbbcsökkent, a város népességmegtartó ereje jelentősen és folyamatosan csökkent; s mindezek hatására a tervezett csekély 200 fős népesség növekedéssel szemben több mint 4.500 fős csökkenés várható. A lélekszámcsökkenés egyben kedvezőtlen korösszetétel kialakulásával is párosult, dinamiku-