Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

A politikai változás feltételeinek kialakulása, „hangulatjelentés 1988-1989-ről A magyar történetírás egyetért abban, hogy „a politikai rendszer hatalmi szerkezetének átalakulása 1987 nyarán, őszén kezdődött el. Az események 1989 tavaszán gyorsultak fel, s ezek a változások lényegileg 1990 őszéig tartottak. A hatalmi szerkezet átalakulása volt az a dinamizáló erő és változásokat felgyorsító tényező, amely a társadalmi rendszer egészének az átalakulását eredményezte". Ez a néhány év volt az, amely eredményeit, megoldásait, eszközeit tekintve sajátságosan magyar útnak nevezető. A létező, bár kevésbé diktatórikus szocializmus lebontásában, az eltérő nézetek jogosságát elfogadó pluralista demokrácia megteremtésében ennek a néhány évnek döntő szerepe volt. Abban, hogy a váltás, az átmenet békés úton, s demokratikus választások után történt, nagy szerepe volt annak a reformértelmezésnek, amely az MSZMP tagjaként éppúgy résztvett az államigazgatásban, mint a gazdaságirányításban, vagy a kulturális tudományos élet szervezésében, produktumainak megteremtésében. A változásokat előkészítő másik erő, az „ellenzéki oldal" működését tekintve lényegesen korábbi időre nyúlik vissza. Elfogadható az a megközelítés, amely szerveződésüket a prágai Charta 77 aláírásától, tehát 1977-től datálja. Anynyi bizonyos, hogy „lényegileg 1987-től kezdve önálló politikai erőként szerveződött meg a Hálózat és a Szabad Demokraták Szövetsége keretében a demokratikus ellenzék, a Magyar Demokrata Fórum keretében a népi ellenzék, a fiatal ellenzékek a Fiatal Demokraták Szövetsége keretében, az integrációra törekvő radikális baloldaliakat magába foglaló Új Márciusi Front, az érdekvédelmi autonómiára törekvő Liga és 1988 őszétől kezdve a többi politikai párt." Tehát az ellenzéki politikai erők párttá szerveződése 19871988-tól egyfajta folyamatként ítélhető meg. Az egypártrendszer mechanizmusából következően a szerveződéseknek nyomát a helyi sajtóban nem találjuk, az MSZMP jelentéseiben, összegzéseiben „másként gondolkodódként, majd már 1989 elején „platformszabadságot" kérőként, 1989 közepétől „reformkörök" képviselőiként jelennek meg. A reformkörök rendezvényei, az egyeztetések már publicitást is kaptak. Nem meglepő tehát, hogy a sajtóanyag csak 1989-től áll rendelkezésünkre de - az országos események ismeretében - alapvetően új információt nyújt az MSZMP Miskolc Városi Pártbizottságának anyaga, ezen belül is egy 1988-as közvéleménykutatás összegezése. A városról a másik információegyüttest a Városi Tanács utolsó ülésén (1990. szeptember 21.) elhangzott munkabeszámoló képezi, amely az 1986-1990 közötti munkáról ad számot az egyes szakterületek, ágazatok szerint. Mindkettőből érződik a változó közhangulat, igény a változásokra, de hogy ezt ki hogyan képzelte el és fogalmazta meg, abban már lényeges különbség tapasztalható. Azóta természetesen két demokratikus választás és az eltelt évtized is ala-