Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

képviselői, az MNDSZ tagjai, valamint az értelmiség képviselői, s a magyar dolgozó nép legkülönbözőbb rétegei felszólaltak és elmondták véleményüket az alkotmányról. Tolmácsolták a magyar nép lelkesedését, s nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az első alkalom a magyar történelemben, amikor beszélhetünk tényleges alkotmányról. " Figyelmet érdemel egy másik felszólalás is, amely szerint: „az én pártom, a független Kisgazdapárt nemcsak azért, mert hűséges tagja a Népfrontnak, fogadja el az alkotmányt, hanem azért is, mert minden óhaját megvalósítva, minden jövőbeni reményét biztosítva látjuk. Pártom örömmel és büszkeséggel fogadj el a munkásosztálynak és nagyszerű pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának irányító szerepét, mert megmutatja az utat, amelyen haladnunk kell. . .. Nem mulaszthatom el, hogy pártom nevében ne fejezzem ki leghálásabb köszönetemet ennek az alkotmány megteremtőjének, hazánk legnagyobb államférfiának, Rákosi Elvtársnak és nagy Pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának." Ehhez képest nem is volt számottevő dolog, hogy április 4-éhez, vagy május 1-éhez hasonlóan augusztus 20-ára is megjelent „A demokratikus pártok beszédvázlata az »Új kenyér Ünnepére« címszó alatt. Csupán azért, hogy mindenki tudja: „A dolgozó parasztságot soha nem remélt módon támogatta a kormány" és hogy „Az ország visszavonhatatlanul a dolgozó népé". A levéltári dokumentumokból - sajnos - nem derül ki, hogy ezeket a brossurakat hány településen, mennyien hallgatták, s kik lehettek a „spontán" előadók. 1949 vége még lehetőséget adott az ötéves terv sikeres indításához, amelynek elemezése külön téma és más időszak is. De már érezhetők az előkészületek arra, hogy a magyar történelemben valóban lezárul egy korszak, s a közigazgatás készül „rendszerváltásra". A törvényhatósági bizottságok helyét éppúgy átveszik a tanácsok, mint a polgármestereket a tanácselnökök. Majd 1950. május 11-én születik meg a helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. te, de az előkészületek már mindenütt folynak. Kultúránk felemelkedését tervkölcsön jegyzésével lehet gyorsítani, s „csasztuska"-szövegek serkentenek arra, hogy miért kell résztvenni a tanácsválasztásokon. 1949 decemberében még Miskolc felszabadulásának fél évtizedes évfordulójára, néhány nap múlva a 70. évét ünneplő nagy vezérre, a magyarság igaz barátjára, Sztálin generalisszimuszra emlékezik Miskolc város díszközgyűlése. S ezzel lezárul a 20. század első fele. 1950-ben elkezdődik az a korszak, amelytől a „hurrá szocializmus" hangulatában mindenki sokat, sokan pedig mást várnak. IRODALOM Bertényi Iván-Gyapay Gábor: Magyarország rövid története. Budapest, 1992. Borsos József (szerk.): Vidéki városaink. Budapest, 1961. Bruckner Győző: A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949. (Szerk.: Dobrossy István-Stipta István) Miskolc, 1996. Csizmadia Andor-Nagy Kálmán-Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, 1978. Dobrossy István: Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltárból. (Szerk.: Sárvári Ágnes) Budapest, 1994. Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Levéltári Évkönyve VII. Miskolc, 1994. 253-292.