Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

sodik és harmadik szakasza, ahol a megye hadszíntérré válik, s Miskolc is többször cserél gazdát. A magyar honvédség felső tiszavidéki (Klapka György) és fel-dunai seregét (Görgey Artúr) képviselő egységek, vagy jelentősebb csapattestek és katonai vezérkaruk miskolci tartózkodását kétszer az osztrákok és kétszer az orosz haderő szakítja meg. Mészáros Lázár tábornok, 1849 A magyar szabadságharc 1849. évi eseményeinek nemvárt nyitánya volt, hogy a Mészáros Lázár hadügyminiszter, tábornok, elsősorban terepismeret hiányában és a rossz hadvezetés következtében Kassánál súlyos vereséget szenved Schlick altábornagy csapataitól. Nem is visszavonulásra, hanem menekülésre kényszerült. A vereség egyik következménye, hogy északi irányból támadható lett a Debrecenben székelő magyar kormány, a másik pedig az, hogy Miskolc is védtelenné vált. Mészáros Miskolcon át vonult vissza Kassáról Tokajba. (Ő az első magyar tábornok a városban.) 1849. január 25-én az osztrákok „a rendet visszaállítva" megszállják a várost. Ellenállás nélkül vonulnak be Miskolcra, s február 5-ig tartják birtokukban településünket. * * * Két általánosabb megjegyzést szükséges itt tenni. Az egyik Szemere Bertalanra, illetve a magyar kormánybiztosi rendszerre vonatkozik, a másik pedig a magyar hadsereg szervezetének január végén, február elején történt átalakítására, amely az új viszonyoknak megfelelően csoportosította a magyar hadsereget, s ez személyi változásokkal is együttjárt. A „kormánybiztos"-ok intézményét az Országos Honvédelmi Bizottmány hozta létre, de jogkörüket, feladatukat, hatáskörüket pontosan, egyértelműen soha nem fogalmazták meg. 1848 végére mintegy 80, Kossuth Lajos által kinevezett kormánybiztosa, vagy teljehatalmú kormánybiztosa volt az országnak. Gyakorta ütköztek össze az adott területen harcoló-vonuló katonai egységek vezetőivel, a honvédtábornokokkal. Maga a rendszer 1849 tavasza-nyara között túlélte önmagát, s a helyzeten javítandó a kormány 1849 májusában 15 vármegyéből visszahívta őket, s