Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

F elsőmagyarország, illetve Borsod és Miskolc kapcsolódása a szabadságharc fontosabb eseményeihez 1848. március 14-én gőzhajóval érkezők hozták Buda-Pestre a bécsi forradalom hírét. Az ezt követő nap eseményei, Petőfi és társai diadalmenete március 15-én a magyar szabadságharc nemzeti ünneppé emelt dátuma. Miskolcra két nap múlva, március 17-én érkeztek meg az első levélbeli tudósítások a pesti eseményekről. Szűcs Miklós naplójában Kun József levelét említi, de Butykay József tudósítása is ekkor terjed el Miskolcon. Ennek lesz következménye, hogy a pontosabb információk megérkezése előtt elkezdődik az önkéntesekből álló Nemzetőrség toborzása. Hivatalosan március 20-án alakult meg, s fegyveres „dísz-szemléjét" a megyeháza előtt március 28-án tartotta. A március 16-17-ei események Pozsony és Bécs között zajlottak, a döntés Bécsben született, amely a nádor közreműködésével Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez vezetett. Ez az esemény a későbbiekben vált tragikusan fontossá, hiszen a nádor a királyi jóváhagyást a kinevezéshez az Allamkonferencia megkerülésével, kihagyásával szerezte meg. Ez volt a jogalapja a magyar alkotmány megtámadásának, annak, hogy Bécs száműzetésbe küldje István főherceget, s kötéláltali halálra ítélje Batthyány Lajos miniszterelnököt. Az első felelős magyar kormány uralkodói kinevezése (1848. április 7.) előtt Miskolc város tanácsának jegyzőkönyve már rögzíti a miniszterelnök leiratát. Eszerint 1848. március 23-án felolvastatott „Gróf Batthyány Lajos Úrnak mint az első magyar független Minisztérium elnökének a' Tekintetes Megye Elnökéhez intézett, 's vélünk a' Kzpti (=központi) Fő Szolga Bírói hivatal által közlött azon rendelete, mi szerint ... a' honra váró békés átalakulási időszakot, hogy az e' körüli intézkedések békés úton mielőbb meg oldathassanak a' haza fel virágzására Felelőssé tétetik Első Alispán Úr a megyebeli csend és rend feltartására nézve - melly felelősség hatáskörünkhöz képest mi reánk (ti. a városra) is ált ruháztatik." 1848. április közepén Buda-Pestre költözött a kormány, s munkáját számos, a megyéhez és a városhoz érkezett leirat rögzíti. Április 25-én olvasták fel a vallás és közoktatási miniszter, báró Eötvös József leiratát, amely szerint V. Ferdinánd „O felsége születés napja ez évben, a' Húsvét utáni első vasárnap ünnepeltetni rendeltetik, mennyibe már ezen felső intézkedés köztudomásra van városunkban, tudásúi vétetik." A belügyminiszter Szemere Bertalan május 12-i leiratában az 1848. 23. tc. 11. paragrafusának végrehajtására hívta fel a város figyelmét, mely szerint a közgyűlésnek új elnököt, az új elnöknek pedig a várost kerületekre osztva új képviselői választásokat kell tartani. A közgyűlés tudomásul veszi a miniszteri rendeletet, de „városunk bonyolult állására tekintettel" annak végrehajtását felfüg-