Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1918-1919)

4.520 korona volt. A Kolba Mihály és fiai által jegyzett Diósgyőri Papír és Papírlemez gyár a következőket írta: „. . . a kommunizmus nem okozott számbavehető kárt cégünknek, sőt azáltal, hogy megbízást kaptunk akkoriban a tervbevett 100 és 1000 koronások papírjának gyártására, meglehetősen el is láttak nyersanyagokkal és szénnel. Ezen papíros azonban nem került elszállításra a kommunizmus alatt és így a későbbi magas papírárak mellett megfelelő áron tudtuk elhelyezni az annak idején nagy regivel előállított papírost. Cégünk vezetője Kolba Róbert úr a kommün alatt is vezette a gyárüzemét és így a gyár vezetése nem került szélsőséges irányzatú kezekbe." A tanácsköztársaság időszakában okozott közvetlen károk egyetlen jelentésben sem számottevőek, a „közvetettek" valamivel jelentősebbek. Ez főleg akkor tűnik ki és válik érzékelhetővé, ha tudjuk, a román megszállás által okozott kár összegét 84 millió koronában határozták meg. Ezeknek a különféle károknak a számbavétele - már csak azért sem, mert nem volt idő és lehetőség a teljességre - nem vezetett eredményre, így a városban, vagy a tágabb régióban okozott károk megbecsülhetetlenek, csak egy-egy konkrét példa utalhat rájuk. De ha megtörtént volna a teljes számbavétel, a trianoni békediktátum után értelmét veszítette volna. Magyarországot itt és a szerződésben háborús jóvátétel megfizetésére kötelezték, de ennek nagyságrendi megállapítását a Jóvátételi Bizottságra bízták. (Ez számunkra a francia hegemónia érvényesítését, tehát csak rosszat jelenthetett.) A jóvátétel fedezeteként szolgált minden megmaradt állami vagyon, ami azt jelentette, hogy ennek a jelzálognak a feloldásáig Magyarország lépéseket sem tehetett a lebénult gazdasági élet újraindítását, vagy megindítását segítő nemzetközi kölcsön felvétele érdekében. A kölcsönre pedig rendkívüli módon szükség volt, hiszen a „megalkotott" új országhatárok nemcsak a belső piacot szűkítették le, hanem a feloldhatatlan nyersanyaghiány, a kiviteli és behozatali tilalmak sora az egyébként is súlyos helyzetet kilátástalanná változtatták. A kitörés első lépése a Népszövetségbe való felvétel volt, amelyre 1922-ben került sor. Ez volt a feltétele annak, hogy Magyarország nemzetgazdasága talpraállítása érdekében 1924-ben felvehetett 250 millió aranykorona összegű kölcsönt. 1919, s a konszolidációt jelentő kölcsönkibocsájtás között fél évtized telt el. < mg 19». ^lU^KOLOgl KEn.EGKEDEt.MT TCOTtlEBT X, IlnflltgégénekKormányrendelet folytán t kommunizmus által al Úgynevezett Tanáosköztársaságidoszak alatt /imárclúi 21 tol Julius végéigi/ a^rVokod^aanek okozott kar értékét kell Megállapítanunk. Kétféle kárról lehet sió: 1. arról, amelyet az árleszállítás, árulefoglalás, vöröshadsereg harssal okoztak és amely a fehér szovjetpénz értékvesztesége folytán származott^ amit közvetlen kárnak nevezhetünk. 2. közvetett kár, melyet az áruforgalom fennakadása, Üzlettulajdonos tevékenyságének mepgátlása, forgótőkék megkötése, általában az-tai-cdiedEl*^tsigis/lfiégbánltása okozott. Látható, hogy csak az előbbi, tehát az úgynevezett tényleges kár lesz megközelítőleg felbecsülhető, a közvetett kár siemszerUleg kl nem fejezhető, -^v^^^^^ Felkérjük, hogy áataliitaiii Ii 11 i il I III }<i(íífiíli • a kommunizmus által okozott kárát megközelítőleg felbecsülni és az érték összegét velUnk közölni szlvesledjék. M i-s k o"l c z, 1020. Január 3-án. •V Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai felhívás az üzemekhez és a kereskedésekhez, 1920.