Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)
A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)
önmagáról, azokról az ütközetekről, amelyekben részt vett, a következőket írja: „1848. szeptember közepe táján az I. lovas üteghez osztattam s pár nap múlva indultunk Székesfehérvár felé Jellachich ellen s csatlakoztunk a Móga-féle sereghez. Ettől fogva egész a szabadságharc végéig folyvást ezen - később Görgey-féle - seregnél szolgáltam s résztvettem és közreműködtem a következő csatákban és ütközetekben: 1848. Pákozd (szept. 29.), Neudorf-Dévényújfalu (nov. 20.), Pandorf (dec. 16.), Mosony (dec. 18.), Bábolna (dec. 20.), Tétény (dec. 30.); 1849: Branyiszkó (febr. 9.), Kápolna-Verpelét (febr. 27-28.), Hatvan (ápr. 1-2-3.), Isaszeg (ápr. 6.), Vácz (ápr. 10.), Rákos (ápr. 11-12.), Nagysalló-Farmad (ápr. 19.), Győr-Komárom (ápr. 26.), Ács (ápr. 26.), Budavár-ostroma (május elejétől-végéig), Vadkert (júl. 17.), Görömböly-Harsány (júl. 24.), Zsolca (júl. 25.), Gesztely-Bőcs (júl. 28.). Ezenkívül jelen voltam, de nem működtem a színi ütközetben is. Alágyús voltam 4 hónapig, főágyús 2 hónapig, irányzó 1 hónapig, tűzmester 1 hónapig, hadnagy 4 hónapig, mígnem augusztus 13-án Világosnál feloszlattunk, magunkat foglyul, ágyúinkat zsákmányul adtuk a tízszer nagyobb muszka seregnek, akik ismét átadtak az osztrák császári hadaknak, akiktől azonban sikerült Aradról az osztrák és muszka seregen keresztül hazaszöknöm." Sáfrány Mihály élete ezt követően szerencsésen alakult, hiszen a besorozás helyett 1850ben beiratkozhatott ötödéves diáknak Sárospatakra. 1852-ben kápláni vizsgát tett Rimaszombatban, majd ekkortól 1856-ig Miskolcon dolgozott. 1856-tól Imolán lett lelkész, s élete úgy folytatódott 1903-ban, 75 éves korában bekövetkezett haláláig, hogy „maradtam közember, éltem népes, kedves családomnak, helyi egyházamnak és emlékeimnek." A család miskolci kötődésének és a katonaélethez való vonzódásának különleges megnyilvánulásaként egyik fia, Sáfrány Géza az első világháborúban Miskolc házi ezredének, a 10-es honvédeknek volt parancsnoka. Alezredesi rangban 1916. augusztus és 1918. szeptembere között volt ezredparancsnok, s ekkor már az olaszországi fronton teljesített szolgálatot. Háborús emlékeit csakúgy naplóban rögzítette, mint ahogy - szóban szerzett ismereteim alapján - fia, aki szintén magas rangú tisztként vett részt a második világháború harcaiban. Sáfrány Mihály, 1848. augusztus 13.