Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

önmagáról, azokról az ütközetekről, amelyekben részt vett, a következőket írja: „1848. szeptember közepe táján az I. lovas üteghez osztattam s pár nap múlva indultunk Székesfehérvár felé Jel­lachich ellen s csatlakoztunk a Móga-féle sereg­hez. Ettől fogva egész a szabadságharc végéig folyvást ezen - később Görgey-féle - seregnél szolgáltam s résztvettem és közreműködtem a következő csatákban és ütközetekben: 1848. Pá­kozd (szept. 29.), Neudorf-Dévényújfalu (nov. 20.), Pandorf (dec. 16.), Mosony (dec. 18.), Bábol­na (dec. 20.), Tétény (dec. 30.); 1849: Branyiszkó (febr. 9.), Kápolna-Verpelét (febr. 27-28.), Hatvan (ápr. 1-2-3.), Isaszeg (ápr. 6.), Vácz (ápr. 10.), Rá­kos (ápr. 11-12.), Nagysalló-Farmad (ápr. 19.), Győr-Komárom (ápr. 26.), Ács (ápr. 26.), Buda­vár-ostroma (május elejétől-végéig), Vadkert (júl. 17.), Görömböly-Harsány (júl. 24.), Zsolca (júl. 25.), Gesztely-Bőcs (júl. 28.). Ezenkívül jelen vol­tam, de nem működtem a színi ütközetben is. Al­ágyús voltam 4 hónapig, főágyús 2 hónapig, irányzó 1 hónapig, tűzmester 1 hónapig, had­nagy 4 hónapig, mígnem augusztus 13-án Vilá­gosnál feloszlattunk, magunkat foglyul, ágyúin­kat zsákmányul adtuk a tízszer nagyobb muszka seregnek, akik ismét átadtak az osztrák császári hadaknak, akiktől azonban sikerült Aradról az osztrák és muszka seregen keresztül hazaszök­nöm." Sáfrány Mihály élete ezt követően szeren­csésen alakult, hiszen a besorozás helyett 1850­ben beiratkozhatott ötödéves diáknak Sárospa­takra. 1852-ben kápláni vizsgát tett Rimaszom­batban, majd ekkortól 1856-ig Miskolcon dolgo­zott. 1856-tól Imolán lett lelkész, s élete úgy folytatódott 1903-ban, 75 éves korában bekövet­kezett haláláig, hogy „maradtam közember, él­tem népes, kedves családomnak, helyi egyhá­zamnak és emlékeimnek." A család miskolci kö­tődésének és a katonaélethez való vonzódásának különleges megnyilvánulásaként egyik fia, Sáf­rány Géza az első világháborúban Miskolc házi ezredének, a 10-es honvédeknek volt parancs­noka. Alezredesi rangban 1916. augusztus és 1918. szeptembere között volt ezredparancsnok, s ekkor már az olaszországi fronton teljesített szolgálatot. Háborús emlékeit csakúgy naplóban rögzítette, mint ahogy - szóban szerzett ismere­teim alapján - fia, aki szintén magas rangú tiszt­ként vett részt a második világháború harcaiban. Sáfrány Mihály, 1848. augusztus 13.

Next

/
Thumbnails
Contents