Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

ci Nemzeti Őrsereg megalakulásától, a legendás 9-ik honvéd zászlóaljon és a debreceni csatákon keresztül a fegyverletételen át Miskolcra történő visszaérkezéséig tartanak. Az írások különlegessége az, hogy ahol érintkezési lehetőség van, teljesen megegyezik bátyja, Szűcs Sámuel leírásával, illetve a vonatkozó levéltári dokumentumokkal. Életművének egyik méltatója, Kilián István írja róla: „közreadott reformkori és szabadságharc korabeli jegyzetei a megye reformkori és szabadságharc korabeli feldolgozásainak primer forrásai voltak". Szűcs Miklós időskori képe, 19. sz. vége Harmadik naplóírónk Szűcs Miklós (az előbbi kettőnek testvére, illetve féltestvére), aki 18201886 között élt. Részben családi indíttatása, másrészt bátyja és öccse hatására ő is a jogi pályát, ezzel együtt a nagy távolságokra szóló mozgást, a közszereplést választja, s mindezt a visszafogottsága ellenére is eseménydús és színes élettörténetet naplójában dokumentálja. Emlékeit hat naplóban írta meg, s ez születésétől 1885 decemberéig tart. 1886. május 8-án hunyt el Miskolcon, de ebben az évben már nem jegyzett fel önmagával és környezetével kapcsolatos eseméNemzeti őrsereg alakulása Miskolczon 1848. márczius havában. Miskolcz, márczius 31. Meg vagyok győződve arról, hogy Miskolcz város mindazon már kevesen élő polgárait, kik ötven évvel ezelőtt a márcziusi nagy napok eseményeinek részesei vagy tanúi voltak, de az elhaltaknak hálás utódait is érdekelni fogja, ha a kezemnél levő adatok s emlékezetem segítsége mellett leirom s nyilvánosságra hozom : miként alakult meg Miskolcz .városában a nemzeti őrsereg. Hiszen a szabadságharcz eseményeinek s előzményeinek bármily csekély mozzanata is egyegy hervadhatlan levelét képezi a szabadság fájának, melyet az utó nemzedék a hála érzetével szívesen fogad s helyez el a kegyelet emlékkönyvébe. 1848. évi márczius 20-án Borsodmegyének Miskolczon tartott kisebb gyűlésében felolvastatott Miskolcz város polgárainak hosszú névsora alatt beadott azon kivánata, melyben: »A birodalom és haza zavarodott viszonyai közt a belbéke, bátorság és rend feltartására—követve a haza fővárosa lelkes példáját — a me^ye székvárosában minél számosabb felfegyverzett őrsereg alakítását óhajtja. Ennek folytán következő határozat hozatott : Borsodmegyei Lapok, 1898. április 16.