Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)
A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)
KOSSUTH LAJOS (legendák, visszaemlékezések, emlékek) A Miskolc írásban és képekben című sorozat eddig megjelent kötetei kivétel nélkül, rövidebben vagy terjedelmesebben, egy konkrét kérdéshez kapcsolódva vagy általánosabb vonatkozásban, gyakran egy-egy kötetben többször is foglalkoztak Kossuth Lajos személyével. Ez azért érdekes, mert bár egyszer járt városunkban (1840ben), Miskolc történetéhez nagyon sok szállal kötó'dött. Az elsó' kötet 1994-ben Kossuth Lajos szobrával és miskolci díszpolgárságával foglalkozott. (I. köt. 88-91, de 100., 101., 114. oldalakon is.) A második kötetben 1995-ben úgy kellett idézni, hogy Miskolc polgármesterei között volt olyan, aki olaszországi szárnűzetésében is meglátogatta, hivatalosan képviselve a várost és az 1848-as függetlenségi eszméket. De úgy is megjelent, mint akiről emlékserleget neveztek el. így osztozott Werbőczyvel, Széchenyi Istvánnal, Szemere Bertalannal és Vázsonyi Vilmossal (1868-1926), akik elsősorban az igazságügy területén, vagy a nemzet egésze érdekében végzett munkájukért érdemelték ki az utókor ilyen megbecsülését. (II. kötet 22-24., és 205. oldalon.) Az 1996-ban megjelent harmadik kötet Kossuth Lajost Miskolc díszpolgárai között mutatta be, de a millennium rendezvényei, vagy szobrának leleplezése kapcsán számos más helyen is szükséges volt idézni. (III. köt. 11-12., 15-20. de a 21., 31., 57., 60. és 171. oldalakon is.) A negyedik kötet 1997-ben látott napvilágot, s ebben a megye és a város főispánjaival összefüggésben úgy jelent meg, mint akire emlékezett, akinek emlékét szeretettel őrizte a város. (IV. köt. 90., 119., 153. 159. oldalak.) Az 1998-as év Kossuth Lajossal kapcsolatos emlékeink felidézésére azért ad alkalmat, mert egész alakos szobrát, Róna József alkotását 100 éve, hogy leleplezték az Erzsébet téren. Elkerülendő a korábbi kötetekben leírtakat, az évforduló kapcsán - elsősorban - a szoborbizottság munkájáról, a szobor elkészítésének körülményeiről szeretnék írni, megidézve azokat, akiknek művészeti, politikai, vagy várostörténeti szempontból közük volt az alkotáshoz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár egyetlen terjedelmes iratkötegben őrzi a szobor elkészítésével kapcsolatos dokumentumokat. Közülük is kiemelkedik az alkotó, Róna József (1861-1940) levelezése, amelyet Soltész Nagy Kálmán polgármesterrel, a szoborbizottság elnökével folytatott. Szakértőként mondott, illetve írt véleményt Barabás Miklós (1810-1898), több alkalommal Zala György (1858-1937), de Herman Ottó (1835-1914), Miskolc kiemelkedő íróegyénisége Vadnay Károly (1832-1902) vagy éppen az irodalomtörténész-esztéta, Beöthy Zsolt (18481922) is. A levelek közzétételének van művelődéstörténeti értéke is. Ez pedig abban rejlik, hogy az iratok „véletlenül" kerültek elő, (eddig csak sejtettük, hogy valahol, valamilyen kapcsolódó anyagnak lennie kell) tehát most először kerül sor publikálásukra. Kossuth Lajos 1894 március 20-án hunyt el Torinóban. A gyászjelentést a család másnap reggel adta ki, de akkor már mindenki tudott a gyászos eseményről. Az április 2-ai temetésre, a Kerepesi úti temetőbe Soltész Nagy Kálmán vezette a város küldöttségét. A szabadságharcra, a Miskolc-környéki eseményekre, és a teljhatalmú kormánybiztosra emlékezve a felsőzsolcai honvéd emlékműről és Szemere sírjáról vittek földet