Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

mányvédő küzdelmünk'' támogatását. A javaslat arra is utalt, ha ezért az ellenállásért a testületet, vagy bármely tagját elmarasztalás, netán anyagi kár érné, becsületbeli kötelességüknek tartják a törvényesség helyreállása után a sérelem orvoslását. Az indítványt 11-en írták alá, volt vagy leendő főispánok (Miklós Ödön, Kubik Béla, Vay Elemér) országgyűlési képviselők, a Szabadelvű Párt közismert szószólói, képviselői. Amikor szavazásra került sor, a testület 137 tagja egységesen, tartózkodás nélkül elfogadta az indítványt; tehát a megye közigazgatása egységesen megtagadta a kormány határozatainak végrehajtását is. A közgyűlés által delegált bizottság ezt követően a megyeházán lévő főispáni lakás ajtajait lezárta, azokat lepecsételte, így adta tudtul a vármegye állásfoglalását. Bizony Ákos képviselő javaslatára odáig elmentek, hogy a főispán beiktatásának kierőszakolásáért az azt indítványozó belügyminiszter vád alá helyezését kérték. Mindezektől függetlenül Brezovay András 1906. január 22-re összehívta a megye közgyűlését, s előtte két nappal megszállta a megyeházát. Egy csendőrszázadossal az élen nagyszámú fegyveres csapat nyitott utat a király által kinevezett, s ezért törvényes főispánnak. A lakásról a pecséteket leverték, hiábavalónak bizonyult az alispán tiltakozása. Egyetlen megyebizottsági tag jelenlétében megtörtént a főispán székfoglalása is. Brezovay azonban a gyakorlati munkában már nem vett részt, hiszen a kormány megbukott, s Wekerle Sándor elnöklete alatt rövidesen megalakult a koalíciós kormány. FORRÁSOK B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/a. 3. kgy/1906. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/a. 28. kgy/1906. 7Z ex?, Brezovay András beiktatása elleni tiltakozás, 1906.