Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

Brezovay András Az 1905-ös választásokon a Szabadelvű Párt súlyos vereséget szenvedett, s ezzel lezárult egy közel négy évtizedes korszak. Tisza István lemondásra kényszerült, s az új kormány megalakítására a korábbi hadügyminiszter, Fejérváry Géza kapott megbízást. Az új miniszterelnök erőszakos intézkedéseket tett a törvényhatóságokkal szemben, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a király 1906 elején feloszlatta a parlamentet. így alakult az ún. darabont-kormány rövid története az országban, s ennek helyi, megyei vetülete pedig, hogy az új főispánt, Brezovay Andrást a megye nem fogadta. Ez volt az exlex állapot, vagyis a törvényen kívül helyezett, a kiközösített főispán különleges esete Miskolcon. A megye közgyűlése tartotta magát ahhoz, hogy alkotmányellenesnek nevezte a kormányt és kifejtette, hogy nem fogadja el, nem hajtja végre utasításait. Az új kormánnyal való egyet nem értés jeleként lemondott Vay Elemér, az 1905. novemberi közgyűlésen a megye pedig kinyilvánította, hogy hazaárulónak tartja azt, aki ebben a helyzetben elfogadja a főispánságot. Ferenc József 1906. január 8-án egy katonát, Brezovay András cs. és kir. őrnagyot nevezte ki Borsodvármegye főispánjává. A további történésekről a megyei jegyzőkönyv az alábbiak szerint tudósít. „A m. kir. belügyminiszter múlt évi, 8104/905. sz. leiratában értesíti vármegyénk közönségét, hogy O cs. és kir. apostoli Felsége Brezovay Andrást a vármegye főispánjává kinevezte. - Az állandó választmány egyhangú pártoló véleménye kapcsán bemutatja Miklós Ödön és társainak határozati javaslatát a kinevezéssel szemben leendő intézkedések tárgyában a következő szószerinti szövegben: „. . . beiktatásával szemben állást foglalunk minek folytán őseink példáját, hazahas meggyőződésünket, s alkotmányvédői elodázhatatlan kötelességünket szem előtt tartva elhatározzuk . . ." Ezt követően 5 pontban, s oldalakon keresztül tart a határozati javaslat, amelynek lényege a következő. 1. Az új főispán a legszebb, legdicsőbb hagyományokat árulta el, amikor a „magyar hadsereg nemzeti jellegének kidomborításáért vívott nemzeti küzdelem letörésére" vállalkozott; 2. Az 1886. évi XXI. tc.-ben előírt „szokott esküt tőle ki nem vesszük", s ennek elérése érdekében a vármegye székházának azon helyiségeit, amelyeket az eddigi főispánok használtak, előtte haladéktalanul bezárják; 3. A közgyűlés az alispánt utasítja, hogy a „törvénytelen főispán" beiktatására közgyűlést össze ne hívjon, „ha pedig Brezovay András beiktatásának kierőszakolása czéljából netalán maga kísérelné meg rendkívüli közgyűlés összehívását, azt, mint a több százados szokással ellenkező, s nyilván törvénytelen merényletet, előre is semmisnek és törvénytelennek nyilvánítjuk"; 4. Ha mindezek ellenére az új főispán kényszerítené a közgyűlés összehívását, akkor őt „betolakodónak" tekintik, s határozatokat semmilyen körülmények között nem hoznak; s végül 5. a megyei közgyűlés mindenkitől, a községi elöljáróktól is elvárja „alkot-