Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

hiszen a tulajdonos 1892-ben új serfőző-gyár építésére kért engedélyt. Az engedélykéréshez ún. helykijelölési hirdetmény is társult. Eszerint Zurich János a „kőporosi pincéje melletti téren serfőzőgyárat szándékozott"' építtetni. A pince egykor a diósgyőri koronauradalomé volt, korábban onnan vásárolta meg. Az építési engedélyt azért kapta, mert „az ipar fejlesztése és nálunk még kellő magaslatra nem hozott üzletág emelése végett támogatást vél ezzel nyújtani a város". A műszaki leírás szerint a domb felső részén 18 méter hosszú, 8 méter széles „tölgy karozaton álló" hűtőhely alakítandó ki. A pince elé 23 méter hoszszú, kétemeletes toldaléképületet kellett emelni, ez volt maga a sörgyár. A sör hűtésére pedig a pince szolgált. A gyárépület alapját és lábazatát kemény kőből, a felmenő falakat téglából, tetőzetét pedig bádoglemezből kellett elkészíteni. A régi pincét alkalmasnak találták, s az „érintetlen maradhat"-ott. 1893-ban, amikor a gyárat átadták, megjegyzik a leírások, hogy 8 méter széles, akáccal szegélyezett úton lehetett feljutni hozzá, s az épület előtt szabadon hagytak egy kerek, nagyméretű előteret azzal a szándékkal, hogy később itt alakítják ki a sörház mulatóhelyét. A rajz és egyéb dokumentumok alapján korábban komolynak mondható építményről volt szó. Érdekessége az, hogy Miskolc üzemei között nem szerepel, a város ipartörténeti statisztikái nem jegyzik. Működésével kapcsolatos saj A serfőző homlokzati rajza, 1892.