Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Hunyadi utca épületei

A képekről megállapítható, hogy a kicsiny, szoba-konyhás lakások homokkőből, vályogból készültek. Tetőfedésre egyaránt használták a fazsindelyt, a cserepet és* a bádoglemezt. A házakat, telkeket kétszárnyú és bejárati kapu, vagy deszkakerítés választotta el egymástól. Az utca és járdakövezés ismeretlen volt, esős időben mindent ellepett a sár. A kis telkeken megtalálhatók a gazdálkodó életmódra jellemző górék, ólak és egyéb takarmánytároló építmények. Különleges értékű felvétel az, amely a lakóház (vagy műhely) fölött elhelyezkedő bőrszárító szint is dokumentálja. Az ilyen szárító színek voltak azok amelyek irritálták a távolabb lakó polgárokat, hiszen a száradó bőr bűze-szaga elviselhetetlen volt. Pedig a vargák a tímároknál kevésbé „illatos" munkát végeztek. Nem tudjuk pontosan hány ilyen szárító szin volt a Vargaszögben, de mivel a céhes iratok és más beadványok a vargák szárító színéről, a nagy színről, vagy emeletes színről beszélnek, elképzelhető, hogy egyetlen ilyen építményről lehetett szó, amelyet a malomárok környékén lakó mesteremberek közösen használtak. As vargák voltak a lábbeli készítés mesterei. Az évszázadok során szakosodtak, s így e mesA Szökőkút, Í989.