Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

Borbély Maczky Emil (1887-1945) A Heves megyei Heves településen született, ahol apja földbirtokos, s az 1848-as függetlenségi eszméket hirdető országgyűlési képviselő volt. Iskoláit Hevesen, Egerben és Karcagon végezte, majd 1902-től a nagyváradi hadapród iskolára került. 1907-ben avatták hadnaggyá, s különleges teljesítményekre képes katonának tartották. Az első világháborúban főhadnagyként a román, majd az olasz fronton harcolt. Az 1918. októberi forradalom kitörésekor nyugdíjaztatta magát, s visszavonult (Borsod) bótai birtokára. 1920-ban országgyűlési képviselőnek választották az ózdi kerületben, s így került az első nemzetgyűlésbe. 1922-ben Borsod és a Borsodhoz csatolt Gömör megyei települések főispánja. Amikor Bethlen István és Gömbös Gyula között szakadás következett be, s Gömbös kilépett az Egységes Pártból, Gömböshöz kötődését hangsúlyozva lemondott főispáni székéről. 1924-ben fajvédő programjával Miskolc egyik képviselőjének jelöltette magát, de nem választották meg. (Huska Vilmos demokrata képviselővel szemben vesztett.) 1926-ban viszont (amikor már Hodobay Sándor a polgármester és Mikszáth Kálmán a város főispánja) ugyancsak fajvédő programjával megválasztják. Miskolc másik képviselője Reisinger Ferenc lett a nemzetgyűlésben. Borbély Maczky Emil politikai önmegvalósításában fontos szerepet töltött be a MOVE. A Magyar Országos Véderő Egyesület 1918. november 15-én alakult, s az első világháborúban résztvett, de leszerelt katonatiszteket fogta össze. Borbély Maczky Emil, 1940. A polgári forradalom ellenzői voltak, s az egyesületet hivatalosan még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt feloszlatták. Horthy Miklós kormányzósága idején újjáalakultak, s ebben fontos