Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)
FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"
ben töltötte, aztán rehabilitálták. 1964-ben halt meg, s a Győr-Sopron megyei Halásziban temették el. 1990-ben Miskolcon utcát neveztek el róla, s akkor vetődött fel, hogy életművének monografikus feldolgozása nemcsak szervesen egészítené ki Miskolc város történetét, hanem hiánypótló lenne a magyarországi szociáldemokrata mozgalom hitelesebb képének megrajzolása szempontjából is. A rá vonatkozó levéltári dokumentumok összegyűjtése máris közelebb vitt bennünket a tervezett feladat elvégzéséhez. IRODALOM Lehoczky Alfréd (szerk.): A magyar Tanácsköztársaság története Borsodban és Miskolcon, Miskolc, 1969. Román János (szerk.): Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez. I. (1869-1918) Miskolc, 1975. és II. (1918-1929) Miskolc, 1978. FORRÁSOK B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/a 15827/1918. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/a. 14374/1918. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/a. 15824/1918. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/a. 15825/1918. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/a. 13693/1918. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 801. 5126/1918. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 30920/1918. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/a. 12920/1918. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/a. 12917/1919. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 801. 2/1919. MOL. K. 26.1914-XLI-1591. MOL. K. 26. ME. 1919-XXXVII-50. REGGELI HÍRLAP SAJTÓANYAG Miskolci Napló, Reggeli Hírlap, Reggeli Hírlap, Reggeli Hírlap, Miskolci Napló, Miskolci Napló, Reggeli Hírlap, Reggeli Hírlap, Miskolci Napló, 1918. 1918. 1919. 1919. 1919. 1919. 1919. 1919. 1919. november 1. november 17. november 9. november 11. március 21. május 11. május 19. május 20. június 18. A kivándorló Miskolcz Több, mint 1000 ember vándorolt ki egy hét alatt A hatóságok elősegítik a kivándorlást Senki hivatalos ember nem tud rál. sunki hivaUlorran nem veszi észre, de azért megvan a kivándorlás. Eít a kiváudorkÍ3t mindjn zsarnokságnál nagyobb hatalom: az élet kegyetlen vis majorja diktálja és ennek és ennek a szigorú timéledeu törvén}n;k tilg» g-iJelmesktdik MUko'cz munkából Kitagaiott sfg'-ny nép.*, araikor batyujával útra kel, hogy idjgen fokion keress; megélhetését. Nigyon szomorú ez a láthitat Un, íifo'-.b.tn, zaj nőikül történő üviuJorli., ;'.'u.l_,:.el ion'J suai akar gátat vetni, a mostani hivatilos körök szemet hunyva, vagy különböző ürügyek alart ra'g elő;egi;enek. Mi ko'cion az utolsó két hónap bari töm-gesen szedtek ös^ze a sátorfájukat existenciájukból ki Inj «zoll erabtrek és a írzílrózsa minien irÁnyában elmentek, szétsz ; l dtek boldogabb hazát keresni. Heteken át tanulmáuyoz ük ezt a kivándorlási folyamatot és a m pgligy éléseinket itt közö'jük. TuJjuk nagyon jól, hogy irá. unikal a b.jt nem ÍOgjiU niegakadá dályozni, nit'gii, áruikor nyilvá nuuaáera hozzuk sá*ttinka 1 , azér t.-sszük, hogy íigya'm-iítessünk vele hivatsloi kö.ör.et olyan dol gokra, am lyeket el khe'ett volna, vagy el lehet kerülni c\ kivándorlókA kivándorlás gontlolatn már a prcl-stárdifcta'ura idején lu ta nias gyó'kcfrt vert Miskolcz népiben. Az aíki.ri kivá d rrláa azon!)an nf-ra volt tu'íágo' a i komoly, hisíei csal; tijz'u politikai jelkggel birt és az a harminc negyven ember akik a vöröi terror eiöl menekül a cseh mígszálloti trrlilotre vagy Beo-.be tíz L'g-'sz n»pnekülé«t c>ak ideiglenesnek foghattak f-l. Ü ikén a stániÜ'eléaiikbfíJ csa>hamar vi3;za'érhel!ek Miskolczra és folytathat ák ott az életüket, ahol a bolsevizmus elő't tlhaeyíak. Sokkal komolyabb és veszélye •ebb a most történő kivándorlás Akik most itt hieviák a hazai Hasonló mértékben fo'yik az e!boc.áíott hivatalnokok körében a kivándorlás. A magáncégektől, állami hivatalokbél, (postáról, üz letvezetőáégtői, a vasútról álla á ban) elboc-átott hivatalnokok siána eddig 1Q3 volt állami hivatalnokról van hiteles tudomá u'ik, hogy mindé lüket eladva C«ehor sjfígba, Németorsiágba és Roma nnba mentek, ahol már is jó fizetésű 811á->t és exWtenciát nyertek. Ennek az elkeseredésnek és kényszerű kivándorlátn»k megvan pz oki. H seen maga a város is valósággal ostorral Kergeti ki az euibertket a városból. A városi tanács tegnapi üléién elhatározták, hogy u'a-i ani fogja a Hkáshivatal vezetőjét hogy a vidéken lakással brró idegeneket utasítja ki E zel a lakásin éget akarjak megoldani, azonban ezzel s-m a lakásn-^g sem akivándor lás kériése nincs m gold va. Egyéb okok is játszanak közre, hogy az intelligencia kivándorol. Nem tud tzenet, fát b sz-retni magának, nem tudja migat élelmezni, nine* pénze és ninc< semmi kiáiása arra, hogy a helytete javulni fog Információink szerint a most tömegesen elboc átandó vasu'i a'kalmaz utak korénen eró's moigalom indul meg a kivá-d írlá ra. El akajíx hagyni M»gyarországot. C-eh Szlovákiiba akarnak kinenni, hogy a C;eh. Sz ovák á Iámnak ajánlják fal szolgalataikat N<-m tudunk serami ta'iács )t adui a kivándorolnak, nem 'ud juk ait tera m ndani, hogy ma radjanak iittion és éljenek meg a levegőből. Munkátok és Iparosok. Sokkal n-gyobb aranyban fo lyiR a kivái.d .rás a munkástág éi az iparosok: körében. A munkásság és at iparosok kiváidor lásán>k legfőbb oka a munkát »a .^ág, amely mar a háború kezde e ó a átofcként feksiik rajta A kommün óta meg egyálU'án a leg ulyosabb helyietbe kerükek. Sajtóhír a miskolci kivándorlási hullámról, 1919.
