Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

Dr. Tarnay Gyula (1855-1929) Az 1913-1917 között városi és megyei főispáni megbízást ellátó Tarnay Gyula 74 éves korában, 1929-ben hunyt el, s az avasi református temetőben, a ma is meglévő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Négy évtizedes közszolgálati munkáját, s életművét mindegyik miskolci napilap méltatta. Ezekből a méltatásokból, megjelent előadásaiból, könyveiből kialakul, feltárul életpályája, amely saját bevallása szerint is Tisza-pártisággal volt vádolható. Valóban Tisza István bizalmasa volt, s az egyetlen olyan kinevezett főispán, akit előtte a megyei közgyűlésben több cikluson keresztül alispánnak választottak. Ez az egyetlen példa a megyében arra, hogy alispánból miként emelkedhetett valaki a főispáni székbe. Nemcsak önmagát tartotta annak, hanem a munkatársai is „kalucsnis alispán"-nak nevezték. így juttatták kifejezésre, s tisztelték azt, hogy őt „a polgári munka és nem a négy ló vitte be a megyeházára". S bár az is igaz, hogy 1908. december 11-én, amikor a város és a megye utoljára tartotta együtt képviselői közgyűlését, alispánként nem a legdiplomatikusabban fogalmazott, ezt neki mint főispánnak később a miskolciak „megbocsájtották". Akkor még alispánként ugyanis „igyekezett megfeledkezni arról, hogy minden erejével megakarta akadályozni Miskolc kiválását". Egerben született, s később mezőkövesdi előnévvel ruházták fel, nyugvóhelyéül mégis Miskolcot választotta. A Reggeli Hírlap 1929. augusztus 30-i száma két teljes oldalt szentelt a volt főispán életút lanmy Gyula, 1913.