Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

nak megtestesítőit. Egykori koalíciós főispánból így lett a munkapárti főispánok ellenzéke. Ennek előzménye pedig az, hogy mielőtt megválasztották volna Borsod vármegye főispánjává, a mezőcsáti kerület országgyűlési képviselője volt. A parlament jelentékeny személyévé nőtte ki magát, főleg az 1905-iki évi nagy obstrukció kapcsán, amikor a vitarendező bizottság vezetőjévé választották. A koalíció hatalomra jutása után kinevezték Borsod megyébe főispánnak. Az állásáról azért mondott le, mert újra képviselő szeretett volna lenni. 1910 márciusában lemondott és augusztusban Miskolc déli választókerületében indult Görgey Lászlóval szemben. Megrögzött ellenzékisége azonban kevésnek bizonyult. Miskolcon végzett munkájából a Martintelep városhoz való csatolásának elindítása érdemel figyelmet, a városxterületi növelésében szerzett érdemeket. 1908-ban bővül, úgy a város határa, hogy az eredetileg Hejőcsabához tartozó Vörös-rák fogadó környéke, a Csabai kaputól délre, a vasútig terjedő ún. Tisztviselő-telep került a városhoz. (A rendező pályaudvar melletti Martin-tagbirtok ekkor még nem társult Miskolchoz. A Martintelep csatlakozására később, 1931-ben került sor.) Miskolc közigazgatási határa, s egyéb gyarapodása azért elsődlegesen a polgármester munkáját dicséri. Ekkor, 1902-1912 között Szentpáli István volt a polgármester. (Csupán érdekességként említem, hogy Kubik Béla választási csatát vesztett Görgey Lászlóval szemben, de 1911-ben Görgey elhunyt. Helyére Szentpálit jelölték és választották meg. Szentpálitól amikor búcsút vett a város, elhangzott, hogy „ő volt az első, nyugati mértékkel mérve is jelentékeny, modern polgármestere Miskolcnak, akinek irányításával kiépülhet Nagy-Miskolc, Felső-Magyarország legelső ipari- és kereskedelmi metropolisa/') Kubik Béla váratlanul hunyt el 1914. május 22-én. Mint visszavonult politikus az akkori Csincse-pusztán, Mezőkövesd mellett élt. Itt kapott szívinfarktust, ami azonnal végzett vele. A temetésre szóló gyászjelentés azt fogalmazta, hogy Mezőkövesden, Zöldhalom pusztán helyezik nyugalomra. (1935-ben mellé temették feleségét, Bónis Saroltát, aki Bónis Bertalan Borsod vármegyei alispán testvére volt. Ez csupán történeti kuriózum: volt idő, amikor a megye kinevezett főispánja sógora volt a megye választott elsőszámú emberének, az alispánnak.) Kubik Béla Zöldhalom pusztai sírjára már az új polgármester, Nagy Ferenc vitte el a város búcsúkoszorúját. IRODALOM Lichtenstein József: Miskolcz kir. városságának története. Miskolcz, 1908. Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909. Borsodi Levéltári Évkönyv, I. Miskolc, 1977. 97-123. Sturn Albert: Országgyűlési Almanach 1901-1906. Budapest, 1901. 301. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata IV., Miskolcz, 1911. 207-212. Sz. n. Miskolcz napló, 1908. december 12. és 1908. december 15. (Az egyházak, a hatóságok és az intézetek tisztelegtek az újonnan kinevezett főispánnál. Délben 300 személyes fogadás, este fáklyásmenet, majd ezt követően díszelőadás volt a színházban.) FORRÁSOK B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/a. 820. kgy/1906. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/a. 822. kgy/1906. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/a. 918. kgy/1908. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/a. 967. kgy/1908. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 801. 572/1908. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 801. 582/1908.