Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Borsod Domus (Nagyváthy ]. u. 2.) A Győri kapu-Nagyváthy J.-Vászonfehérítő u.-Thököly I. u. által határolt tömb telkeinek történetét vázlatosan a korábbiakban érintettük. Négy időszakból származó térkép (1899., 1927., 1957., 1989.) adatainak elemzése is jól mutatja a változásokat, e tömb telkei, házai és lakói úgy léptek a 20. századba, hogy a térség állapotát a Szinva és a malomárok határozta meg, s legszélesebb, legjárhatóbb utcája a Vízköz utca volt. Innen lehetett eljutni az akkori Kis Fűzes utca piacára, amely nevét némi módosítással napjainkig megőrizte. Hasonlóan híd vezetett a Vászonfehérítő utcára, amelynek telkei és házai főleg a Győri kapu felé alakultak ki. Nem is sejtetik még az az észak-déli út, amelyet előbb a Szinva és Gyöngyvirág utca között kialakuló Szent István utca, illetőleg a Szinvától a Szent Anna utcába vezető - későbbi - Nagyváthy J. u. fog jelenteni. Miskolc első világháború utáni térképén első meghatározó objektum a Szent István úti elemi iskola, majd az 1920-as évek második felében az a két városi bérház lesz, amelyek homlokzatukkal a Tizes-honvéd utcára néznek. A vrosi bérházak és az iskola között kialakuló tér jelei már érzékelhetőek. Nagyobb középület nincs a környéken, hacsak annak nem számítjuk a későbbi Fészek mozi - ma is meglévő - épületét. A város háború utáni terjeszkedése ezt a részt később érinti, mint a Hoffmann O.-Tizeshonvéd által határolt tömbök, vagy mint a Győri kapu északi oldalát. Az 1970-es évek elejéig a település képe változatlan, a bontások 1973-ban kezdődtek el. A Győri kapu beépítésének tervei egyértelműen mutatják a szanálandó házak körét, illetve az építendő új áruház körvonalait. Ez az időszak - az 1970-es évek eleje - a város történetének talán legnagyobb, legerőteljesebb bontási-építési időszaka. Ezért egy-egy konkrét terület épületeiről alig-alig jelenik meg a sajtóban híradás. A Miskolci Beruházási Vállalat (MIBER) viszont minden épületet dokumentál, rögzíti a bontás előtti állapotot. (Nagy kár, hogy ennek a ma már felbecsülhetetlen értékű várostörténeti dokumentációnak jelentős része az idők során elkallódott, megsemmisült.) Az 1970-es évek elejének bontási dokumentációja ebből a térségből nem maradt meg. így csak a térképi állapot mutatja, hogy a DOMUS áruház az egykori Nagyváthy u. 6., 8., 10., 12., 14., 16., 18., valamint a Vászonfehérítő 1., 3., illetve 2., 4., 6., 8. és 10. számú magánházainak területét érintette tágabb értelemben. A kisajátítás természetesen nemcsak a DOMUS-nak, hanem a korábban jelzett területen a házgyári elemekből készülő bérházak felépítésének szólt. Az áruház gyorsan épült fel, hiszen a korábbi beépítettség megszüntetése és az áruház átadása között mindössze két év telt el. Mindkét miskolci lap folyamatosan beszámolt a forgalomról, hiszen szokatlan volt, hogy a nyitás napján 8 000-10 000 ember érkezett a városból és