Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

A „helyi érdekű vasút", avagy a villamosközlekedés megnyitása a Vörös-templom és Diósgyőr között Miskolc 19. századi közlekedéstörténetének legjelesebb dátumai közé tartozik 1859, amikor május 22-én „a mostani harczias körülmények között"' különösebb ünnep nélkül „megnyittatott a tiszavidéki vasút". Két nap múlva az „indóház"-at, vagyis a pályaudvar épületét, s a hozzátartozó építményeket is átadták a forgalomnak. 1870-ben megnyílt a Miskolc-Hatvan közötti vasútvonal, így közvetlen összeköttetése lett településünknek Pesttel. Napjainkban is elismerésre méltó az a gyorsaság és hatékonyság, ahogyan kiépültek a szárnyvonalak. 1871-ben megnyílt a vasútvonal Miskolc és Fülek között, 1873ban Miskolc és Diósgyőr között. Miskolc és Hejőcsaba határán 7 km-es vonal épült ki fél évtizeddel azt követően, hogy 1868-ban felavatták, megnyitották a diósgyőri állami vasgyárat. A vasútvonal tehát elsődlegesen az áru, a teherforgalom lebonyolítását szolgálta. Diósgyőrrel a másik irányú, közútra telepített vasúti összeköttetés 1906-ban jött létre. Ez a helyi érdekű vasút, amely „átmegy a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyártelepen és Diósgyőr mezővárosban végződik. Villamos és gőzmotor üzemre van berendezve, és forgalma közút jellegű. Jelentősége nemcsak Miskolcz és Diósgyőr forgalmára nézve igen nagy, hanem a vasgyári munkások szállítására nézve, mert ezek nagyobb részének Miskolczon és Diósgyőrött van lakása. A rendes forgalmon kívül külön munkás és munkás ételhordó motoros vonatok közlekednek" - adták tudtul megnyitásáról a kortárs tudósítók. A kereskedelemügyi miniszter által 1905-ben kiadott (54.354 számú) rendelet erről a következőképpen fogalmaz: „Ezen engedélyokirat erejével fogva Török Emil vállalkozó mérnök, budapesti lakos engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a miskolczi városi villamos vasút vöröstemplomi kitérőjétől a miskolcz-diósgyőri törvényhatósági út mentén, Diósgyőr vasgyár-telep beépített területének érintésével, Diósgyőrig vezetendő helyi érdekű gőz- és villanymotoros üzemű rendes nyomtávú vasutat az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa." A budapesti illetőségű vállalkozó az előírásnak megfelelően elkészítette az építési terveket, amely helyrajzból és szelvényrajzokból állt. (A jóváhagyott tervek sajnos elvesztek, így a korabeli tudósítások pótolják a dokumentációból szerezhető információkat.) A vasút megépítése és működtetése részvénytársaságot kívánt. A Miskolc-diósgyőri helyi érdekű vasút részvénytársaság így alakult meg 1905. november 18-án, s színhelyét Miskolcra tette. A részvényesek között volt Miskolc város és Diósgyőr község, Borsod vármegye, az állami vasgyár, a kereskedelemügyi minisztérium, s természetesen néhány magánvállalkozó. Elsősorban a gyári munkáslétszám növekedése, a két település között kialakuló áru- és pia-