Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

P. Varga Paskál rendfőnök a kitűzött közel 90 méter széles és közel 82 méter mély telek körbekerítésére 1948-ban megkérte az engedélyt. Ebben írja, hogy „A kerítés kivitele betonalapú, tömör téglafalú, 220 cm magas. Tömör azért, mert a Felsővárosban építendő karmelita templom és rendház épületeit fogja körülzárni, amelyre pedig egyházi előírások köteleznek bennünket. Az építéssel Karczagi Pál és Bárányi András miskolci kőmíves mestereket bíztam meg." Az építkezéshez hozzá is kezdtek, amelyről a Miskolci Hírlap az alábbiakban tudósított: „Miskolc hároméves újjáépítési tervének egyik legnagyobb szabású építkezését indították el a Győri kapu végén, a régi vámház mellett lévő üres területen, a pár évvel ezelőtt idetelepedett, teljesen evangéliumi szegénységet megvalósító, népszerű karmelita atyák. E környék arculatát teljesen megfogja változtatni a városrendezési tervekbe stílszerűen beilleszkedő, impozáns méretű templom és rendház felépítése, amely P. Varga Paszkál rendfőnök nyilatkozata szerint több millió forintba kerül, s amelyre a fedezetet csupán a hívek megértő szellemű adakozása, áldozatkészsége, valamint a közületek remélt támogatása fogja jelenteni, hogy majd felépítve a lelki újjáépítés, s így végeredményben a országépítés magasztos ügyét eredményesen szolgálja. Jóleső érzéssel szemlélhetjük máris a gyors ütemben épülő, ízléses kivitelű téglakerítés előrehaladt munkáját, mint az első lépés megtételét a templomépítéshez." A sajtó híradása 1948 március végének hangulatát idézi. Az év nyarára lezajlott a politikai fordulat, amelyet az év végétől az egyházak elleni támadások, s ennek részeként a koncepciós perek követtek. 1949-ben pedig felfüggesztik az egyesületek jelentős részének és a szerzetesrenA fél évszázados harangláb, 1997. dek működését. Ugyanebben az évben elkészült a város új rendezési terve, majd a Weiner-féle tervet 1952-ben új általános városrendezési terv követte, amely már a 350 ezer fős Miskolcban gondolkodott. A templom- és rendházépítés feledésbe merült, s elkezdődött a Győri kapu északi oldalának beépítése új lakóépület-együttesekkel. 1951-1952 között a Miklós és Örs utcák között, majd 1953-1954 között a Gyula és Ságvári (ma: Zoltán)-Rácz A. u. közötti részek, 1954-1955 között pedig az akkori Ságvári (előtte és utána Zoltán) utca keleti része épül be még hagyományos technikával, a szocialista realizmus stílusában.