Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Menner László terve, 1943(?) A rendház mellett felépült új templom hossza 25 méter, szélessége 10 méter és felszentelésekor 600 hívő befogadására volt alkalmas. A karmeliták telekadományozási kérésével Miskolc város közgyűlése 1943-ban foglalkozott, s ekkor rendház és templomépítésre a Győri kapu északi részén telket adományozott. A Gyula u.-Báthory I. u.-Zoltán u.-Győri kapu által határolt tömb kb. 4,5 kh kiterjedésű volt. Az építkezést itt kellett volna elkezdeni, s négy év alatt befejezni. (A Győri kapu északi oldalának, mint építkezésre kiosztható városi telkeknek az volt az érdekessége, hogy 1925-1926-1928-ben felvett ún. Speyer amerikai bankkölcsönök fedezeteként szolgált a város valamennyi ingatlana, így az a telek is, amelynek megvásárlását a karmelitáknak felkínálták. A rendfőnök 1943-ban ennek tudatában és aláírta a megállapodást.) A háború alatt és miatt az ingatlan adásvételére nem került sor. 1947-ben a rend azzal a kéréssel fordult a közgyűléshez, hogy - mivel abból már közterületeket hasítottak ki - mintegy 1500 négyszögöl területet méltányosságból és ellenszolgáltatás nélkül adjon át a karmelitáknak építkezésre. A monumentális templom és rendház tervei ekkor már Menner László elgondolásai szerint készen álltak. A közgyűlés meghozta újabb határozatát, s abban megerősítette mind