Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

A GYŐRI KAPU (VOLT SVÁB SOR) IPARI ÜZEMEI ÉS ÉPÜLETEI, LAKÓTELEPEI A TÉRKÉPEK TÜKRÉBEN, I. Domby István 1817-ben készített térképe megje­löli a felsőváros útjait, telkeit és telektulajdonosait. Ipari üzemek közül ebben a térségben csak malmok vannak, a térkép szerint három. Igaz ez utóbbi a Szent Anna templom vonalától keletre, kettős malomként van feltüntetve. A „főutca" neve „Via Versus Diós Győr", azaz Sváb sor. Ettől északra csak a Kőporos elnevezés jele­nik meg, s a pincesorokat jelenti. Ezen kívül egy hely megjelölés olvasható, ez pedig a „Bisalmás" dűlő a Kőporoson. A főúttól délre, azzal csaknem párhu­zamos az Új-oskola utca, majd ennek közvetlen folyta­tása, a „Felvégesi kertek". Ezek valóban kertek, ame­lyek lenyúlnak a Szinva-malomárkáig. A Szinván túli parcellákat kelet-nyugati irányban osztja meg a „Füzes", majd a „Salyétrom", a „Kutya szorító", a „Pipis domb-allya", az „Akoly" és a „Régi Akoly" ut­ca. Némelyik utcanév - ekkor még - kétszer is előfor­dul, azaz mai értelemben két utca is azonos nevet vi­selt. A Szinva mellett - viszonylag - nagy kiterjedé­sű területek követik egymást, amiket az áradások, ki­öntések rendszeresen veszélyeztettek. így jelzi a térkép 1380 telekszám alatt D alios Mihály özvegyének ura­dalmi szántóföldjét, amelyet ekkor kukoricással együtt bérelt. 1381-es számon az uradalmi felső-malomhoz tartozó szántóföld található, emellett 1382-es számon az uradalmi felső-malom a tímárok színével (cerdona­ria). Ezt a felső-malom épülete követte a hozzátartozó kerttel (1381), 1398. szám alatt írták össze az uradal­mi alsó malmot, amely az árok másik oldalán zúzó vagy törő malommal volt felszerelve. (A határban ek­kor már voltak téglavető- és égető helyek, de ezeket a térkép nem jelöli.) Pesty Frigyes 1864-ben készítette el Borsod me­gye településeinek leírását. Munkája településenként tartalmazza az utcanevek, illetve a határrészek és dű­lőnevek magyarázatát. (Ezek sok esetben történetietlen értelmezések, de amikor az emlékezés határán belül kellett választ adni egy-egy kérdésre, minden esetben pontos, elfogadható magyarázatok születtek.) A Sváb sor a következő értelmezésű: „nevét vette az ide telepí­tett posztó szövő sváboktól, de ott jelenleg már sem svábok, sem posztó szövés többé nem léteznek. 'S bár a' forradalom után a' falakra »Nemet sor« íratott, mégis a' nép ajkán a' sváb sor nevezet megmaradt". A Kőporos nevét onnan kapta, hogy „déli oldalán a' sú­roláshoz igen alkalmas kőpor ásatik. Az itt lévő lyukak és nyomorult viskók leginkább a' koldusok szolgálnak lakhelyül." A Füzes, amely kétszer is előfordul, s nagy területet jelöl „a Szinva folyam mellett nyúlván be mint vizenyős hely, fűzfák által környeztetik". A kibányászott salétrom adta a „salyétrom" utca nevét. Ezzel van kapcsolatban a Kutyaszorító, hiszen „ezen úteza Miskolcz város keleti része felől a' Salétrom úteza délnek néző telkeivel elzárva lévén, kimenetel ez útczából csak nyugatra van, ezen helyzeténél fogva bármi is ez útezába beszorítható lévén." A régi akol magyarázata a 18. századból származik. „A* múlt szá­zadban e dűlőt a' Diós Győri urad. tisztség Miskolcz városa közlegelőjétől azon czím alatt hogy a' miskolczi mészárosok marhái számára legelőül szolgáljon . . . elfoglalta 's ez czélból az ott épített marha akollal használtatott." Később az uradalom megtiltotta az ot-

Next

/
Thumbnails
Contents