Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)
A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.
A GYŐRI KAPU (VOLT SVÁB SOR) IPARI ÜZEMEI ÉS ÉPÜLETEI, LAKÓTELEPEI A TÉRKÉPEK TÜKRÉBEN, I. Domby István 1817-ben készített térképe megjelöli a felsőváros útjait, telkeit és telektulajdonosait. Ipari üzemek közül ebben a térségben csak malmok vannak, a térkép szerint három. Igaz ez utóbbi a Szent Anna templom vonalától keletre, kettős malomként van feltüntetve. A „főutca" neve „Via Versus Diós Győr", azaz Sváb sor. Ettől északra csak a Kőporos elnevezés jelenik meg, s a pincesorokat jelenti. Ezen kívül egy hely megjelölés olvasható, ez pedig a „Bisalmás" dűlő a Kőporoson. A főúttól délre, azzal csaknem párhuzamos az Új-oskola utca, majd ennek közvetlen folytatása, a „Felvégesi kertek". Ezek valóban kertek, amelyek lenyúlnak a Szinva-malomárkáig. A Szinván túli parcellákat kelet-nyugati irányban osztja meg a „Füzes", majd a „Salyétrom", a „Kutya szorító", a „Pipis domb-allya", az „Akoly" és a „Régi Akoly" utca. Némelyik utcanév - ekkor még - kétszer is előfordul, azaz mai értelemben két utca is azonos nevet viselt. A Szinva mellett - viszonylag - nagy kiterjedésű területek követik egymást, amiket az áradások, kiöntések rendszeresen veszélyeztettek. így jelzi a térkép 1380 telekszám alatt D alios Mihály özvegyének uradalmi szántóföldjét, amelyet ekkor kukoricással együtt bérelt. 1381-es számon az uradalmi felső-malomhoz tartozó szántóföld található, emellett 1382-es számon az uradalmi felső-malom a tímárok színével (cerdonaria). Ezt a felső-malom épülete követte a hozzátartozó kerttel (1381), 1398. szám alatt írták össze az uradalmi alsó malmot, amely az árok másik oldalán zúzó vagy törő malommal volt felszerelve. (A határban ekkor már voltak téglavető- és égető helyek, de ezeket a térkép nem jelöli.) Pesty Frigyes 1864-ben készítette el Borsod megye településeinek leírását. Munkája településenként tartalmazza az utcanevek, illetve a határrészek és dűlőnevek magyarázatát. (Ezek sok esetben történetietlen értelmezések, de amikor az emlékezés határán belül kellett választ adni egy-egy kérdésre, minden esetben pontos, elfogadható magyarázatok születtek.) A Sváb sor a következő értelmezésű: „nevét vette az ide telepített posztó szövő sváboktól, de ott jelenleg már sem svábok, sem posztó szövés többé nem léteznek. 'S bár a' forradalom után a' falakra »Nemet sor« íratott, mégis a' nép ajkán a' sváb sor nevezet megmaradt". A Kőporos nevét onnan kapta, hogy „déli oldalán a' súroláshoz igen alkalmas kőpor ásatik. Az itt lévő lyukak és nyomorult viskók leginkább a' koldusok szolgálnak lakhelyül." A Füzes, amely kétszer is előfordul, s nagy területet jelöl „a Szinva folyam mellett nyúlván be mint vizenyős hely, fűzfák által környeztetik". A kibányászott salétrom adta a „salyétrom" utca nevét. Ezzel van kapcsolatban a Kutyaszorító, hiszen „ezen úteza Miskolcz város keleti része felől a' Salétrom úteza délnek néző telkeivel elzárva lévén, kimenetel ez útczából csak nyugatra van, ezen helyzeténél fogva bármi is ez útezába beszorítható lévén." A régi akol magyarázata a 18. századból származik. „A* múlt században e dűlőt a' Diós Győri urad. tisztség Miskolcz városa közlegelőjétől azon czím alatt hogy a' miskolczi mészárosok marhái számára legelőül szolgáljon . . . elfoglalta 's ez czélból az ott épített marha akollal használtatott." Később az uradalom megtiltotta az ot-
