Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

A Szent Anna templom és plébánia, 1908. térkép, amely már 1817-ben pontos alaprajzát adja a templomnak.) 1816-ban felavatták az iskolát, s bár még nem volt tetőszerkezet a templomon, s teljes belső berendezése is hiányzott, mégis a parókia épület elkészítése került előtérbe. A templom végül is 1823-ra, a parókia épülete pedig 1826-ra épült fel. Az 1829-ben készült egyházlátogatási jegyzőkönyv (Canonica Visitatio) az uradalmi összeírást is megelőző, első pontos leírását adja a templomnak. Eszerint „egy kisebb magaslaton, faragott kemény kőből, erős falazattal és tetőszerkezettel épült. Élénk piros színre festett zsindelytetőzettel, a tornyon és a tetőzet északi részén kettős vaskereszttel." (A toronyban már ekkor volt egy óraszerkezet, alighanem itt volt Miskolcon az első, mindenki számára látható óra, amelyet 1819-ben javítani, tisztítani kellett!) A templombelsőben a szentélyen kívül két különleges szépen kiképzett boltív van. A templom nagy, négyszögletes faragott kövekkel volt burkolva, de a padok alatti rész deszkázott volt. A diósgyőri koronauradalom 1832/1833ban készült összeírása a canonica visitatio során leírtakat megerősíti, kiemeli, hogy a templom és a plébánia-épület minden szempontból jó állapotban van. „Az alacsony, órával felszerelt torony alatt van a bejárat a kétszárnyú főkapun keresztül, de ezen túl az épület mindkét oldaláról is van még bejárat. Az épületbe belépve balra esik Krisztus sírjának őrhelye, jobbról a kórusba való feljárat, amely az orgonához szolgál, onnan pedig a toronyban elhelyezett három haranghoz és az órához vezet a feljárat." A három harang közül a legnagyobb Szent Anna nevet kapta, súlya 500 font volt (1 font = 0,56 kg). A harangot Szent Mihály és Szent György képe díszítette, körirata latin nyelvű volt. Jelentése, ill. fordítása: „A felső-miskolczi plébánia harangja az Úr 1822-ik évében öntetett