Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Hunyadi utca épületei

A Szent István tér kialakulása a Vargaszög és a Malomszög helyén Az 1870-es években a nagy árvizet megelőző időszakban a Szinvába három főágból, két helyen ömlött a Pece. A Szinva is szinte kettős ágban haladt keresztül a városon, hiszen az Ujdiósgyőr határtól kissé a város felé elindult a malomárok, amelyen sorra települtek a malmok. Ebbe a malomárokba torkollott a Szent Anna templom magasságában egy ág a Bodó tetőről, majd az árok a mai Szent István utca nyomvonalán haladt keleti irányba. Az uradalmi serház után a Bükk-malom működött rajta, majd a Nagy-Hunyad utca mellett jött be a város belső területére. A malomárok a Sárga-fürdőnél, a mai Hunyadi u. 3-5. számú házak telkén és az Erzsébet téren is visszatért a fő mederbe. A Hunyadi utca déli részén, illetve az Urak utca (ma Petőfi u.) északi részén épített házak a fő meder és a malomárok közötti szigetekre települtek. A serháztól a vízfolyás irányában így alakult ki a Malomszög, majd a mai Malomszög utcától a Hunyadi u. és Szent István u. találkozásáig terjedő háromszögben a Vargaszög. A Vargaszögbe tartozott az a telek és házállomány, amely 1909-ben a Hunyadi u. 31-57., illetve az Urak u. (Petőfi u.) 4-24. számú házak által kialakított háromszöget alkotta a malomárok és a Szinva fő medre között. Ebben a háromszögben 1910-1949 között város- illetve utcarendezési tervek miatt új építési engedélyt nem adtak ki. A gazdasági és melléképítmények, vagy a kis, többnyire földszintes lakóházak bontásai következtében az épületállomány folyamatosan csökkent. Az új utca megnyitására Szentpáli István polgármestersége (1902-1912) és Halmay Béla hivatali ideje alatt (1935-1937) is készültek tervek. A korábbi terv a Bükk-malom városi megvételét tűzte célul. Ennek lebontása után a Hunyadi és Serház (Tizes-honvéd) utcák nyomvonala lett volna kiigazítható, s a két utca mögött a malomárkot be kellett volna tömni. Az Urak u. (Petőfi) mély beépítetlen telkein 560 m hosszúságban lehetett volna új utcát nyitni. A Bükkmalom helyén 95 m hosszú 26 m széles teret terveztek. A Hunyadi utcából induló új út ezen keresztül (illetve emellett elhaladva) csatlakozott volna a Szent Anna templomnál a Győri kapuba. (A mai Szent István utca nyomvonalával ez az elképzelés valósult meg.) A Kun J. (KisHunyad), Hunyadi, Sörház utcák találkozásánál 60 m hosszú 40 m széles tér kialakítását tervezték a malomárok betömése után. (A mai Szent István térrel végső soron ez is megvalósult.) Az elmúlt években néhány megsárgult fénykép került elő, s ezek a Vargaszögről, másrészt az egykor nagyhírű miskolci tímár-varga mesterségről, a munkához kapcsolódó építményekről vallanak. A fényképeket Megay Géza a múzeum egykori munkatársa készítette. A feliratok az 1930-as évekre utalnak, de amit a képekről látunk, akár egy évszázaddal korábbi állapotot is hitelesen dokumentálhatnának.