Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Hunyadi utca épületei

A HUNYADI UTCA ÉPÜLETEI Miskolc első városrendezési tervének elkészülte (1897) előtt már évekkel korábban foglalkozott a város képviselő testülete és a helyi sajtó a Nagy-Huny ad, vagy Hunyadi utca rendezésével. A Király malomtól (mai Thököly I. u.) kiinduló malomárkok nemcsak bűzös, mocsaras részeket, hanem teljes építészeti káoszt alakítottak ki az 1878. évi árvíz után. Nemcsak az utca északi és déli vonala „hullámzott" azáltal, hogy két egymás mellé egyenes vonalban épített ház nem volt, hanem a Szinva és a malomárok közötti részt is beépítették, így alakult ki a mai Szent István tér belváros felé eső részén az ún. Vargaszög. Házai még az 1930as években is a „falusi Miskolc" képének éltetői voltak. Az állandó áradás és árvízveszély, a Diósgyőr felé irányuló forgalom nehézkessége volt az, amely már 1893-1894-től kiemelten kezelte a Hunyadi utca kiigazítását, s a vízimalmok megszüntetése után a malomárok betömését. A malomárok fölött új utca nyitását tervezték a Veres (Szent Anna) templomig. (Valójában a mai Szent István utca nyomvonalának kialakításáról volt szó több, mint száz évvel ezelőtt.) A Borsodmegyei Lapok „A Nagy-Hunyad utcza szabályozási vonala" című írása 1894-ben arról adott hírt, hogy „a Nagy-Hunyad utczának első része a Városház-tértől egész az emberpiaczig (ma: Bartók tér), a másik része pedig a sárga fürdőig (ma: Hunyadi u. 21.) a malom nyitott árkának felhagyása után nemcsak rendetlen, de az alacsony, s nem egyenes vonalban épített házak miatt szemsértő és dísztelen is." A városi építési szakbizottság javaslata szerint „nemcsak szépészeti tekintetek, hanem főképp a szabad közlekedés szempontjai indokolják, hogy ezen a Széchenyi utcafolytatását képező és a legnagyobb forgalmat közvetítő szűk útvonal rendezése akkor kezdessék meg, amikor a Jcsze István által most tervezett költséges épület (ma: Hunyadi u. 3.) fel nem emeltetik. A bizottság szerint az utcza szélességi vonala 19 méterben állapíttatnék meg, melynek folytán, - hogy a szabályozás alá kerülő déli vonal az északi vonallal párhuzamosan haladjon, megkívántatik, hogy - a Mikuleczky, Jesze, Sassy és Grcutter-féle telkekből (egykori Hunyadi u. 1-7.) 5-7 méter az utczához csatoltassék, a Grünwald, Matuskovits- és Klcin-féle házak eltávolíttassanak (egykori Hunyadi u. 9-13)." A városi közgyűlés elfogadta a szabályozási tervet azzal a kikötéssel, hogy annak betartása az új építkezésekre vonatkozik. Tehát aki új házat épít, annak már az új szabályzási vonalat kell figyelembe venni. A többi tulajdonosnak csupán ajánlották, hogy másfél évtizeden belül házaik homlokzatát az új nyomvonalon alakítsák ki, s ezzel segítsék a város főutcájának meghosszabbítását a Szent Anna templom előtti térig. A városrendezési terv elfogadásakor a Hunyadi u. északi vonalán a 2-4-6-8. számú épületek már léteztek, s napjainkban is meghatározói az utcaképnek. A Luther udvart lezáró kétemeletes bérpalota (szintén 8-as házszámot kapva) 1896-ban, a rendezési vonal figyelembevételével készült. A Dayka G. u. sarkáig három telek, három építménye közül a 10-es műemlék, a 12-cs ún. Petró-ház az 1990-es években emeletráépítéssel új funkciót kapott, a 14-cs pedig az 1930-as évek építészeti terméke. A rendezési terv alól - függetlenül építési idejétől - a Hunyadi utca egyetlen mai háza sem volt kivétel. *