Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu kialakulása, telek-, intézmény- és ipartörténeti emlékei

háznak sem. (A Serház és Malomszög utcák közötti terület 1949-től épült be háromemeletes bérházakkal. Az akkori földmunkák során felszínre kerültek az egykori malomház és a vízikerék maradványai.) A Serház utca páratlan, tehát Szinva felőli oldalán a 20. század első évtizedében 19 telek és ház, a páros oldalán pedig 46 telek és lakóépület állt. Az utca neve Miskolc házi ezredéről, a háború befejezését követő évtizedben, tehát 1928-ban kapta új nevét, s ekkortól Tizes-honvéd utca elnevezéssel ismerjük. (Az ezt megörökítő táblát az akkori József laktanya bejáratában helyezték el, de ismeretlen időben leszerelték, s nyomára azóta sem sikerült bukkanni. A táblára írt szöveget viszont ismerjük.) Az új névadást követően az utca mindkét oldalán a beépítettség ugyan nőtt, de a városrendezési törekvések megvalósulásával a régi épületek folyamatosan eltűntek, számos teleköszszevonásra került sor. Összességében a házak száma folyamatosan csökkent. A Tizes-honvéd utca olyan térszerű kiképzésbe torkollott, ahol találkozott -a Bodó sorra induló út (később Andor utca), itt volt az erdei vasút végállomása, ide torkollott az egykori Tizenhárom város, a későbbi Bársony János utca, s innen indult a Győri kapu. A térre - amelyen többször akartak piacot kialakítani - a Veres templom, vagyis a Miskolci Felsővárosi Szent Anna egyházközség temploma, a Szent Anna templom néz. (A hiimtalos elnevezés Eszperantó tér, de a köztudat inkább a régi elnevezést őrzi.) A Győri kapu a Károly utcáig tart. Innen tovább, s az Új győri főtéren keresztül, de már diósgyőri részen ez az utca Miskolc díszpolgárának, Andrássy Gyulának a nevét viseli. Miskolc-Diósgyőr történeti határa a Győri kapu északi oldalán kb. a Károly és a Gépész utcák között volt, még a Győri kapu déli oldalán a Réz utca nyomvonalában tartott a Szinváig. Innen enyhén délkeleti irányban haladva érte el a Muszkás oldal dűlőt, kb. azon a részen, ahol annak rövid leágazó szakasza átvezet a Csermőkei útba. A Győri kapu - eltekintve az út két oldalának nem folyamatos, kertes családi házas beépítésétől - a 19. század végéig mezőgazdasági művelés alatti terület, kisebb részt szőlő, rét és kaszáló volt. Miskolc határához közelebb, a Szinván inneni területeken - az egykori Kertész, ma Herman Ottó utca környékén öntözéses kertésztelepek voltak, míg a Szinván túl (a folyási irány jobb oldalán) alakult ki az az ipartelep, amely először a téglagyárat, később a textilgyárat, s századunk első negyedétől az üveggyárat jelentette, illetve foglalta magába. Számos parcellázás, még több parcellázási terv és kísérlet után alakult ki a mai Gábor Áron-Tatár-Bercsényi Miklós u. és Szinva által határolt területen a Békeszálló. A Békeszálló nincsen összefüggésben a század első felének itteni ipari tevékenységével. Tehát nem a munkások elhelyezésére szolgáló, történeti múlttal és értékkel rendelkező kolónia. A második világháború utáni első városrendezéshez kötődő építkezések felvonulási épületei, akkor ideiglenesnek képzelt, de napjainkig megmaradt munkáslakások ezek, amelyek lakói az eltelt évtizedekben kicserélődtek, az épületek pedig fokozatosan és veszélyesen lepusztultak. A Bercsényi M.-Dobó I.-Wesselényi M.-Muszkás oldal dűlő által határolt terület az első világháború időszakáig honvéd gyakorlótér volt. Ez ma már része a Békeszálló telepnek, amelyet a Ruzsini út választ el az 1912 után, s 1928 előtt, tehát másfél évtized alatt „birtokba vett", beépített Muszkás teleptől. A Győri kapu északi, Bodó-tető felőli része szintén több szakaszban, több parcellázás eredményeként épült be. Először parcellázták a diósgyőri határ közelében Glósz Károly ügyvéd, majd leszármazottai földbirtokát. Ennek emlékét őrzi a köztudatban az ún. Glósz-kitérő elnevezés, amely a mai Örs utca környé-