Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)
Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)
független magyar bíróság hivatott megállapítani, hogy ki milyen mértékben bűnös, annak megállapítása előtt a törvényhatósági bizottság nem akar az események elébe vágni." Andrássy Gyula 1929. június 11-én hunyt el Budapesten. Az első méltatások „a monarchia utolsó külügyminisztere, a harcos legitimizmus, a nagynevű magyar államférfiú és történettudós" emlékének szóltak. Halála is váratlan volt, elhanyagolt betegségével Tiszadobról szállították a fővárosba, ahol a műtét után hunyt el. A miskolci Reggeli Hírlap június 12-i számában Fehér Ödön felelős szerkesztő írja, hogy „egy halk szavú, előkelő finom nagyúr távozott az élők sorából. Váratlanul hunyt el gróf Andrássy Gyula, aki Magyarország politikai történetében az 1900as évek óta állandóan vezető szerepet játszott. . . Tagja volt a plurális választójogot előkészítő törvénytervezc bizottságnak, volt belügyminiszter és ő volt a monarchia utolsó külügyminisztere. Mi miskolciak őt küldtük be legelőször a nemzetgyűlésbe. . . . Élete csupa negatívumokkal telt el. Talán európai hírű atyjának súlyos és pozitív jelentőségű politikai öröksége nyomta őt, vagy talán az, hogy a természet inkább kontemplativ (= szemlélődő, elmélkedő) világszemlélettel és boncolgató, ellenőrző kritikai érzékkel áldotta meg. . . . Tradíciószerűen érzésből és jogismeretből konzekvensen ki tudott tartani a legitimizmus gondolata mellett, amelynek zászlóhordozója volt, de ugyanilyen konzekvenciával tudott alkalmazkodni az idők parancsoló szavához, amikor Magyarország leggazdagabb arisztokratája létére bátran és felemelt fővel hirdette a tiszta demokráciát." Miskolc gyászolta díszpolgárát, akinek az 1907. évi 51. törvénycikket köszönhette. A forradalmak után elvállalta Miskolc képviseletét a nemzetgyűlésbe, s ezt követően gyakorta megfordult a városban. A város közgyűlése elhatározta, hogy emlékét utcanévvel is megörökíti. (Erről később Miskolcon megfeledkeztek, Diósgyőrben viszont nem!) Andrássy Gyula gyászszertartásán nem vett részt a kormányzó Horthy Miklós és a miniszterelnök, Bethlen István gróf sem. Táviratban fejezte ki részvétét József Vilmos és Frigyes főherceg. A koporsónál viszont megjelent IV. Károly király özvegye, Zita királyné és gyermekük (Habsburg) Ottó hatalmas, fekete selyem szalagos koszorúja. A gyászszertartás után a kettős koporsóban lévő halottat Polgárdiba szállították, s ott helyezték nyugalomra. Gróf Andrássy Gyuláról halála után sem feledkezett el Miskolc. 1934-ben, amikor az önálló törvényhatóság 25 éves évfordulóját ünnepelte, a városi díszterem számára megfestette arcképét. Megemlékezett arról, aki a „legnagyobb készséggel, megértéssel és jóakarattal működött közre abban, hogy Miskolc városa a rendezett tanácsú városok sorai közül kiemelkedjék és önjogosságot szerezvén, rohamos fejlődésének alapját megszerezhesse." IRODALOM Bertényi Iván-Gyajmy Gábor: Magyarország rövid története. Budapest, 1992. Gróf Andrássy Gyula. Reggeli Hírlap, 1929. június 12. Miskolc gyászolja díszpolgárát, gróf Andrássy Gyulát. Reggeli Hírlap, 1929. június 14. Nagy József: IV. Károly. Az utolsó magyar király. Budapest, 1995. FORRÁSOK B.-A.-Z. mLt. IV. 1903/a. 13. köt. 205. kgy./1921. B.-A.-Z. mLt. IV. 1903/a. 36. köt. 181-182-183. kgy./1907. B.-A.-Z. mLt. IV. 1903/a. 21. köt. 165-166. kgy./1929. B.-A.-Z. mLt. IV. 1903/a. 26. köt. 83. kgy./1934.