Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

„Ispotályok" és kórházak Miskolcon

Az első városi közkórház (1856-1900) Dr. Singer Henrik a miskolci közkórház, vagy Erzsébet Kórház első igazgató főorvosa 1900-ban egy könyvet jelentetett meg, amelyben részletes kórháztörténeti áttekintést ad a régi, majd vázlatos ismertetést az új kórházról. Mindez, amit leír az első kórház alapítójáról, Schnirch Emilről, majd legnagyobb hatású orvosáról, Popper Józsefről a mai napig forrásértékű lapokat érdemel az új várostörténeti monográfiában. Miskolcon a kórház megteremtése előtt a nem privát, tehát nyilvános betegápolásnak két érdemi szintere, fóruma volt. Az egyik az igazságszolgáltatással összefüggésben a fogház volt, ahol két szoba - ágyakkal és falócákkal felszerelve - jelentette a kórtermet vagy kórházat. A másik az izraelita hitközség szent egylete, a Chevra Kadisa, amelyet 1768-ban alapítottak. Ispotályuk a 19. század elejétől orvosi gyógykezelésben és ellátásban részesítette az arra rászoruló szegény betegeket. A nyüvános betegápolásban az 1855ös év jelent határkövet. Ekkor született meg az a rendelet, amely alapján elkülöníthetők, megkülönböztethetők a menházak vagy ápoldák a nyüvános közkórházaktól. (Az osztályozás, vagy megfogalmazás előbbi esetében körvonalazza a meghatározott egyének körét, a második esetben tekintet nélkül mindenkire kiterjeszti a betegápolás természetességét. Ha vagyontalan betegről van szó, az ápolási költséget egy erre a célra létesített országos alap biztosítja.) Miskolc első kórháza a Tetemváron lévő várszerű, ódon épületben, az egykori katonai ispotályban alakult meg 1856. február 10-én. Ez a város tulajdona volt, s néhány éve használaton kívül állt. Ebben öt szobában 20 ágyat szereltek fel, s itt lett a megyei főorvos díjtalan gyógykezelő. Ő pedig Schnirch Emil (1822-1884) volt, akiben a miskolci kórház megteremtőjét tisztelhetSchnirch Emil, az alapító