Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

tében, de a rokonságban is természetes volt a baloldaÜ szemlélet, a munkásszolidaritás és a Jószerencse Körön keresztül a munkáskultúra megismerése, a rendszeres művelődés. 1945-től részt vett a romeltakarítás, az újjáépítés munkájában. Részt vett a MADISZ megalapításában és tagja lett az MKP-nek. Ekkortól több üzemi egységnek lett a párttitkára, s élete politikai síkra terelődött. Kovai Pál a „fényes szelek" nemzedékéhez tartozott, gyors politikai pályát futott be, s csak később döbbent rá, hogy volt abban tudatosság, átgondoltság amiért a „kádereket" sehol sem hagyták megmelegedni, gyorsan cserélgették őket a vezető posztokon. 1950-1952 között Budapesten végezte a pártfőiskolát, tanárai között számos jeles történész és közgazdász nevét, emlékét őrizte meg. 1955 decemberétől BorsodAbaúj-Zemplén megye MDP Bizottságának egyik titkára. Az 1956. októberi eseményekről, a város hangulatáról a következőket írta emlékezésében: „1956. október 14-15-én volt egy megyei aktíva, mely aktívaülés igen szenvedélyesen tárgyalta a politikai helyzetet, s követelte a titkároktól, hogy írjanak levelet a KV-nek (Központi Vezetőségnek - D. I.), melyet az első titkár fogalmazott meg az elhangzottak alapján, s melylyel én is egyetértettem, alá is írtam." 1956 október közepén járt Miskolcon Rákosi Mátyás és Gerő Ernő, s Kovai Pál a beszélgetésekből leszűrte azt a megdöbbentő tapasztalatot, hogy az ország politikai vezetői mennyire nincsenek tisztában a valós, a kritikus helyzettel. Kovai Pál 1956. október 16.-november 2. között Budapesten tartózkodott, így nem volt részese, nem volt ismerője a miskolci eseményeknek. Amikor visszaérkezett, november 7-től, a Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság elnökévé választották. A bizottságnak Derne László, Grósz Károly, Németh Imre és Hegyi Imre voltak tagjai. A bizottság megfogalmazta feladatát és célkitűzését, amely szerint „minden igaz magyart, minden becsületes honfitársat munkára szólít fel a független, szabad és demokratikus Magyarországért." Feladatuk a nagyüzemek munkástanácsával való egyeztetés, a munka felvételének elérése, a Kádár-kormány elfogadtatása volt. A bizottság azért lett rövid életű, mert a kormány 1956. november 16-án kormánybiztost nevezett ki a megye élére. Kovai Pál az ekkor történtekről úgy alkotott véleményt, hogy a legnagyobb eredménynek azt lehetett tekinteni: erőszakos megoldást egyik fél sem akart, a vélemények egyeztetése, a dolgok megítélése, a továbblépés lehetőségei „asztal mellett" és politikai síkon maradtak. Kovai Pál szervezője és egyik megyei alapítója volt az MSZMP-nek. így lett az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára 1957 és 1963 között. 1957 márciusában részt vett a Hazafias Népfront miskolci újraszervezésében, amelynek célját ekkor abban látták, hogy ,,. . . a Népfronton belül a népi, nemzeti egység gondolatának megteremtése, hogy minden magyar törekvés egyirányba hasson. Minél magasabb életszínvonal létrehozása (a cél) vallási-társadalmi és osztálytagozódás nélkül." Városi párttitkársága idején sokat tett a város és az egyetem kapcsolatának közvetlenebbé válásáért. Ekkor készültek a Vécsey-Szabadságharc utcákon, a Csabai kapuban az egyetemi tanárlakások. Felépültek a Derkovits utcán a művészlakások, de a Nemzeti Színház rekonstrukciójára is futotta a városnak (1957-1959). A miskolci művésztelepen létrejött grafikai műhely művészeinek munkásságához kötötten 1961-ben megnyílhatott az első Országos Grafikai Bienná-