Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

Kovai Pál (1918-1989) Kovai Pált 1983. december 3-án, 65 éves korában választották meg Miskolc 31. díszpolgárává. A városi tanács határozatában kimondta, hogy „a város politikai, társadalmi értékei fejlesztése érdekében végzett kimagasló munkáját" kívánja ilyen módon is elismerni. (A díszpolgárrá választás határozatának száma: XII-165./Tk. 43.589/1983. sz.) Kovai Pál 1918-ban Ózdon, a munkáskolónián született. Édesapja is kohász, olvasztár volt, aki Sziléziából származott, s munkája révén végigjárta a Monarchia nagy kohász-településeit. Megismerte Bulgária és a cári Oroszország vasművességét, de élete és családjáé is a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-hez, közelebbről Ózdhoz kötötte. A család 1926-ig lakott itt, aztán Miskolc, pontosabban Diósgyőr következett. A vasgyári Újtelep munkáskolóniájának 6. számmal jelzett utcájában telt a gyermekkora, majd a Fráter György (mai Földes Ferenc) Gimnázium következett. 1933-1935 között műszerésznek tanult, 1935-ben segédvizsgát tett. Munkával és munkanélkül telő évek következtek. 1936-tól a gyárban lakatos, majd ívhegesztő. Erről az időszakról mondta, hogy „Miskolc elzárta magát a perifériától, minden kapujában vámot követelt attól, aki közútján lépte át a szigorúan vett határait. Nyolc fillér volt a vám. Éppen egy zsemle és három tepertő ára. A villamos meg 32 fillérért szállította azt, aki meg tudta fizetni." Ő még nem tudta megfizetni, hiszen 22 fillér volt az óraKoval Pál bére, maradt a gyaloglás, a város minden zegzúgának aprólékos megismerése. A diósgyőri Vasgyár hadiüzem volt, így a katonaságot, a frontszolgálatot elkerülte. „Mint tmk-lakatosnak, szabad mozgásom volt a C és a D gyár területén" emlékezett vissza. így nemcsak szemlélője volt az 1943. augusztusi és az 1944. szeptemberi béketüntetéseknek. Környeze-