Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

Simon Sándor (1923-1989) Simon Sándort 1978. december 3-án válasz­tották meg Miskolc díszpolgárává. A szikszói születésű egyetemi tanár, akadémikus ekkor 55 éves volt. Munkássága az egyetemhez éppúgy kötődik, mint a városhoz. Emlékét az egyetem, földi maradványát 1989. augusztus 29-től a Szentpéteri kapui városi temető őrzi. Tanulmányait a polgári iskolában, Szik­szón kezdte, majd a Fa- és Fémipari Szakiskolá­ban, Miskolcon folytatta. A felsőipari iskolát 1944-ben Marosvásárhelyen végezte el. Még eb­ben az évben visszakerült Diósgyőrbe, ahol az állami vasgyárban helyezkedett el. Az acélöntö­dében mintakészítőként, majd később az acél­műben és a vasöntödében dolgozott. Az egye­temet munkásként végezte, s 1951-ben szerzett kohómérnöki diplomát. Tudományos előrelépése gyors volt, hiszen diplomájának megszerzése után négy évvel kandidátus, majd 1966-ban a tudományok dok­tora lett. Egy évtizeddel később, 1976-ban a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem­hez oktatóként 1955-től tartozott. A Vaskohá­szattani Tanszéken dolgozott, ahol 1960-tól egye­temi tanár, 1962-től pedig tanszékvezető egye­temi tanár lett. Szakterülete az acélmetallurgia volt, s ehhez három évtizedes munka kötötte. Nagy része volt abban, hogy 1987-ben a Metal­lurgiai Intézet tanszékei (fémkohászattani, ön­tészeti és vaskohászattani) szakmailag megala­Simon Sándor rektor festménye pozottá, elismertté váljanak. 1970-től lett a Ma­gyar Tudományos Akadémia Metallurgiai Bi­zottságának elnöke. Jóval korábbtól dolgozott számos más akadémiai és országos szakmai bi­zottságokban és szervezetekben. így már 1957­től az MTA Kohászati Bizottságának, 1963-tól pedig a Tudományos Minősítő Bizottságnak is tagja volt.

Next

/
Thumbnails
Contents