Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Bevezető

Ez volt a jellemzője a városi társadalom egy rétegének, vagy legalábbis egy részének. Egy másik réteg, vagy a város-társadalom egy más részének gondolkodása, mentalitása a bank és hitelélethez, a pénzviszonyokhoz kötődött. Ennek színterét, fórumát pedig mindig a Széchenyi utca bank- és üzletházai jelentették. A második kötet tehát a városi társadalom egyes rétegeit vizsgálta és mutatta be. A jelenlegi harmadik kötet az előzőektől annyiban különbözik, hogy nagyobb időhatárok között mozog. Ettől eltekintve a „miskolciság" keresése éppúgy tetten érhető, mint a korábbi írásokban. A kötet első fejezetének leírásai Miskolc díszpolgárairól szólnak. Nevezetesen 110 esztendő alatt 42 miskolci, vagy Miskolcért „maradandót" tett polgárról mondanak el közérdeklődésre számot tartható ismereteket, információkat. Ez alatt az időszak alatt társadalmi, politikai rendszerek változtak, a díszpolgár fogalma pedig széles skálán mozgó, egymással nem mindig szinkronizáló tartalommal telítődött. 1886-1927 között 11, 1973-1995 között pedig 31 polgárt tisztelt meg Miskolc városa azzal, hogy díszpolgárává fogadta. Csaknem ugyanilyen időszakot fog át és (nem minden szándéktól mentesen) a kötet második fejezete. A magyar honfoglalás ezer éves évfordulójának helyi eseményeit, történéseit, alkotásait igyekeztem feleleveníteni és bemutatni. Ez alkalmas arra, hogy egy valóban „termékeny" korszak városi hangulatát átérezzük. Mit tartottak fontosnak elődeink egy évszázaddal ezelőtt, s volt-e, ha igen, miben fedezhetjük fel a nekünk szóló üzenetet. Az ezeregyszáz éves évforduló városi eseményeinek dokumentálása, csak részben szól az „utódoknak". Tanulságok levonása nélkül, csupán a kíváncsiság vezetett, amikor összehasonlítottam, hogy készültek akkor az ünneplésre, mi volt a fontos számukra, s hogyan készülünk mi. Mi lehet fontos a mai városlakók számára, milyen alkotásokkal, vagy hogyan kívánnak üzenni utódainknak. Egyáltalán mindaz, ami 1996-ban a városban történt, vagy történni fog, mutat-e egy városra azaz Miskolcra jellemző sajátosságokat? A kötet további két fejezete (a gyógyszerészek és gyógyszertárak, az orvosok és kórházak) egymással szervesen összekapcsolódnak. Más fejezetrészeknek pedig sajátos aktualitásuk van. így a társadalom „szétszakadásából" következő elszegényedésen, segíteni szándékozó szociálpolitikai fórumoknak, szervezeteknek, megnyüvánulásoknak újra fontossá vált a munkájuk, jelenlétük. Mit mondhatnak itt az elmúlt évtizedek, a század első harmadának, felének tapasztalatai? A várostörténet, de a mindenkori „élő" város számára fontos az egykori, a „halott" város, vagyis a temetők ügye, megbecsülésé. A kötetben az első és a második vüágháború kapcsán felvetődnek új kérdések, s megfogalmazódnak részben új vizsgálódási területek, kutatási eredmények. A város temetői, a kegyeleti parkok szándékunk szerint - e sorozat tervezett egyik későbbi kötetében jelennek meg, eloszlatva minden olyan homályt, amelyet még eddig nem sikerült feloldani. A kötet írásai levéltári kutatásokkal (is) alátámasztott ismereteket adnak közre. Ezért célszerűnek látszott az egyes írások végén a felhasznált irodalmi adatok és források felsorolása. Remélhetőleg ez másokat is várostörténeti búvárkodásra, vagy elmélyült történeti kutatásra fog ösztönözni. De ha csupán néhány esetben az olvasónak új információt szolgáltat, a városhoz való kötődését elősegíti, már nem volt haszontalan munka. Ebben a reményben ajánlom olvasásra a kötet írásait.