Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)
Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)
Az infláció fokozódása a kormányt a népszövetségi segítség, támogatás megnyerésére ösztönözte. Erre 1922 szeptemberétől nyílt lehetőség, amikoris Magyarországot felvették a tagok sorába. A segítségszerzésnek ez az útja (a franciával szemben) egyértelmű angol orientációt jelentett. A Népszövetség közvetítésével és ellenőrzési jogával, ugyanakkor Magyarországnak az antant békerendszerbe való befogása jeleként megszületett a kölcsön felvételének alapja és lehetősége. A pénzügyi stabüizáció érdekében ki kellett alakítani egy monopóliumot a bankjegykibocsátás területén, s így lett a magyar bankok bankja az 1924. június 24-én létrehívott Magyar Nemzeti Bank. A magyar országgyűlés 1924. IV. tc. alatt iktatta be a stabüizációs törvényt, az V. tc. alatt pedig a Magyar Nemzeti Bank megalapítását. Ezzel nyílt meg a lehetőség a kölcsön felvételére, amelynek 20 év alatti visszafizetési összege 600 millió aranykoronára rúgott. (A kölcsön felvételével vállalni kellett háborús jóvátétel címen 200 millió aranykorona összeg megfizetését is.) A kölcsön szükségessége kétségeket vet fel, társadalmi-gazdasági hasznossága pedig a mai napig vitatott. Egyes számítások szerint a stabilizációt aránylag kis pénzösszeggel kb. 70 millió aranykoronával el lehetett volna érni, ugyanis ennyi kellett az infláció megállításához. 1925-től Miskolc is jelentős kölcsönhöz jutott ebből a külföldi hitelből, s ezt elsősorban építkezésekre, infrastrukturális beruházásokra fordítva nemcsak komoly helyi munkalehetőséget tudott biztosítani, hanem átalakíthatta a város külső megjelenési képét is. Miskolc tisztelete és a miniszterelnök díszpolgárrá választása természetesen nemcsak ennek szólt. Mikszáth Kálmán főispánsága és Hodobay Sándor polgármestersége idején, a város törvényhatósági bizottságának 1927. április 28-ai közgyűlésén megszületett az alábbi, 70. kgy./1927. számú határozat: „Miskolc thjf. város közönsége a magyar nemzet boldog jövőjébe vetett szent hitének felemelő érzésével kíséri az alkotó munkát, mely arra irányul, hogy Magyarországot leroskadtságából felemelje, s a konsolidáció ösvényén biztos kézzel vezesse történelmi hivatásának megvalósulása felé. Ennek a nemzetépítő munkának a teljesítésénél városunk közönsége gróf Bethlen István m. kir. miniszterelnök úr személyében azt a vezért látja, aki nagy államférfiúi képességeivel, immár hat év óta kifejtett fáradhatatlan tevékenységével, lángoló hazaszeretetével nemcsak hazánk határain belül szerzett nevének soha nem halványuló dicsőséget, hanem külföldi szerencsés kapcsolatok létrehozásával oly positiót teremt, amely az európai államok koncertjében biztosítja a történelmi rendeltetését betöltő Mabit, •JfC* 09 -k -lit <fro'f -flzû-ZcL Vtrti^Hy -«**•<? Iképsénetc -Ctte^-Oe^e^-óv&C &uzft^à(>C<z,tcM> Ï7^âe'%fti&0 i e.'^s<°/Cs **fte téteteké Díszpolgári előterjesztés, 1927