Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

Az infláció fokozódása a kormányt a népszövet­ségi segítség, támogatás megnyerésére ösztönöz­te. Erre 1922 szeptemberétől nyílt lehetőség, amikoris Magyarországot felvették a tagok sorá­ba. A segítségszerzésnek ez az útja (a franciával szemben) egyértelmű angol orientációt jelentett. A Népszövetség közvetítésével és ellenőr­zési jogával, ugyanakkor Magyarországnak az antant békerendszerbe való befogása jeleként megszületett a kölcsön felvételének alapja és le­hetősége. A pénzügyi stabüizáció érdekében ki kellett alakítani egy monopóliumot a bankjegy­kibocsátás területén, s így lett a magyar bankok bankja az 1924. június 24-én létrehívott Magyar Nemzeti Bank. A magyar országgyűlés 1924. IV. tc. alatt iktatta be a stabüizációs törvényt, az V. tc. alatt pedig a Magyar Nemzeti Bank megalapí­tását. Ezzel nyílt meg a lehetőség a kölcsön felvé­telére, amelynek 20 év alatti visszafizetési össze­ge 600 millió aranykoronára rúgott. (A kölcsön felvételével vállalni kellett háborús jóvátétel cí­men 200 millió aranykorona összeg megfizetését is.) A kölcsön szükségessége kétségeket vet fel, társadalmi-gazdasági hasznossága pedig a mai napig vitatott. Egyes számítások szerint a stabi­lizációt aránylag kis pénzösszeggel kb. 70 millió aranykoronával el lehetett volna érni, ugyanis ennyi kellett az infláció megállításához. 1925-től Miskolc is jelentős kölcsönhöz ju­tott ebből a külföldi hitelből, s ezt elsősorban építkezésekre, infrastrukturális beruházásokra fordítva nemcsak komoly helyi munkalehetősé­get tudott biztosítani, hanem átalakíthatta a vá­ros külső megjelenési képét is. Miskolc tisztelete és a miniszterelnök díszpolgárrá választása ter­mészetesen nemcsak ennek szólt. Mikszáth Kál­mán főispánsága és Hodobay Sándor polgármes­tersége idején, a város törvényhatósági bizottsá­gának 1927. április 28-ai közgyűlésén megszüle­tett az alábbi, 70. kgy./1927. számú határozat: „Miskolc thjf. város közönsége a magyar nemzet boldog jövőjébe vetett szent hitének felemelő ér­zésével kíséri az alkotó munkát, mely arra irá­nyul, hogy Magyarországot leroskadtságából felemelje, s a konsolidáció ösvényén biztos kéz­zel vezesse történelmi hivatásának megvalósulá­sa felé. Ennek a nemzetépítő munkának a teljesí­tésénél városunk közönsége gróf Bethlen István m. kir. miniszterelnök úr személyében azt a ve­zért látja, aki nagy államférfiúi képességeivel, immár hat év óta kifejtett fáradhatatlan tevé­kenységével, lángoló hazaszeretetével nemcsak hazánk határain belül szerzett nevének soha nem halványuló dicsőséget, hanem külföldi sze­rencsés kapcsolatok létrehozásával oly positiót teremt, amely az európai államok koncertjében biztosítja a történelmi rendeltetését betöltő Ma­bit, •JfC* 09 -k -lit <fro'f -flzû-ZcL Vtrti^Hy -«**•<? Iképsénetc -Ctte^-Oe^e­^-óv&C &uzft^à(>C<z,tcM> Ï7^âe'%fti&0 i e.'^s<°/Cs **fte téteteké Díszpolgári előterjesztés, 1927

Next

/
Thumbnails
Contents