Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

„Ispotályok" és kórházak Miskolcon

A járványkórház beépítettsége, 1934 volt a fertőtlenítő intézet. A kölcsönnek az építkezésre felhasználható része, keretösszege már 1930-ra elfogyott, de olyan igényeket kellett kielégíteni, amelyek a további építkezést kikényszerítették. 1934-ben minisztériumi vizsgálat során vetődött fel, hogy a főleg megyei érdekeket kielégítő Erzsébet Kórház, és a városi elvárásoknak is megfelelni köteles Szent István Kórház közötti ellentétek részben feloldhatók lennének, ha „a város az új járványkórház egyik pavilonját tüdőbeteg kórház céljára az Erzsébet Kórháznak átengedné", s ezzel megoldást nyerne a miskolci tüdőbeteg kórház régi keletű terve. így született meg egy 20 ágyas, tüdőbeteg kórházi osztály felállításának gondolata. Ez volt az első lépés abban az irányban, hogy Miskolcon - a járványkórházhoz hasonlóan - létrejöjjön egy önálló tüdőkórház. Ez a mai Szent Ferenc Kórház helyén a Csabai kapuban, az egyébként Felsőmagyarországi Zsidó Kórháznak épült, majd eladott, később hadtest parancsnokságként is funkcionáló épületben működött. 1938-ban a munkálatokat már 330.000 pengővel támogatta a Országos Betegápolási Alap, 50.000 pengővel a korábbi járványkórház építési alap, külön 109.680 pengő hitellel a Pesti Hazai Első Takarékpénztári Egyesület. A 255.200-ra tervezett bekerülési költség 1.046.347 koronába került úgy, hogy a pengő-korona váltáskor a tervezett alap 744.090 korona lett. A költségtúllépés így is számottevő, 302.257 korona volt, amelyet más, meg nem valósult építkezés terhére finanszíroztak. (A költségtúllépéseket a városi számadások, elszámolások megmagyarázták, vagy indokolták - pl. új macadam út építése, járdák, víz- és szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése, az ingatlan-kisajátítás megváltozott összege -, s úgy vélték, az 1940. évi városi költségvetés