Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Gyógyszertárak és gyógyszerészek Miskolcon

nál is inkább, mert a már régen fennálló öt gyógyszertár teljesen kielégítette a közönség minden néven nevezhető igényeit. A véletlen azonban kedvezett ekkor Cseresnyés Antalnak, mert a megyei közgyűlésen, soron kívül tárgyalva a gyógytár ügyét, a mező-kövesdiek kívánatára, a midőn már a bizottság számottevő tagjai eltávoztak a teremből, akkor dőlt el a hatodik gyógytár ügye. A mező-kövesdi bizottsági tagok a közegészségügy ellenére diadalra segítették a hatodik patika ügyét. A vármegye eme határozata folytán a belügyminiszter engedélyezte a hatodik gyógyszertár felállítását, ami ezelőtt öt évvel meg is történt, s az új gyógytár a város legélénkebb forgalmú, legnépesebb s legkedvezőbb fekvésű részén el is helyeztetett. E városrészben földbirtokosok, háztulajdonosok, kereskedők, iparosok, földmívelők jelentékeny számmal vannak képviselve, itt lakik több, mint 3000 vasgyári munkás: - tehát e városrész olyan népes, hogy a gyógytár megélhetését teljesen biztosítja." Az áthelyezéshez a közgyűlés nem járult hozzá. 1904-ben új tulajdonosa lett a gyógyszertárnak, Nemes Árvád személyében, aki buji lakos volt. (Cseresnyés Antal meghalt, utódai nem voltak, Nemes Árpád így került az ő helyére.) Az új tulajdonos - elődjéhez hasonlóan - szintén a patika áthelyezése mellett kardoskodott. Azt szerette volna, ha a gyógyszertár a Luther-udvarba költözik át. Az Ellenzék című lap 1904. november 15-i száma ezzel kapcsolatban szintén nagyon fontos várostörténeti adatokat közölt. „Városunkat a Győri- és Zsolcai kapuk közé eső útvonal tudvalevőleg déÜ és északi kerületekre osztja, de míg a Király (mai Ady E.) utcán, Széchenyi utcán és Városház téren összesen 185 ház képezi az útvonalat, amelyre 5 patika esik, addig a Sörház (ti.: Tizes honvéd u.) és Győri kapui útvonalon, amelyre 151 esik, csak egy patika van. Hozzávéve mostmár a főútvonalhoz a 43 mellékutcát, a város területének harmadrészét képezi, amelyen több, mint 10.000 lélek lakik. Hogy üyen területnek és ennyi léleknek egyetlen egy patikája se legyen, ez teljesen lehetetlen kívánság, amelyet városunknak minden humánusan gondolkodó polgára ellenezne. Ott, hol úgy a róm. kath., mint az ev. ref. egyháznak oly sok híve lakik, hol 5 népes elemi iskola van 8 tanerővel, 1000-en felüU növendékkel, hol 2 népes óvoda létesíttetett, hol in teliigen tia, nagy iparos osztály és nagyszámú kisebb-nagyobb üzletek vannak, ott egy patikának fenállása, boldogulása biztosítva van, ha ebben egy hivatásának élő, egészséges patikus működik." Ezzel végérvényesen lezárult a patika áthelyezésének kísérlete. 90 év múlva vetődött fel ismét, de ez már nem áthelyezés, hanem az épület lebontása volt. Ekkor készítették elő a terepet későbbi Vologda lakótelepnek. Az összefutó utcákat, a sarkon álló gyógyszertárat, s az akkori „földszintes" utcasort mindössze néhány, ekkor készült fénykép idézi. A gyógyszertár történetéhez annyi még hozzátartozik, hogy Nemes Árpád 1904-1927 között, utóda dr. Mészáros Zoltán 1927-1948 között volt vezető gyógyszerész. Az államosítástól az épület lebontásáig a korábbi „Isteni Gondviselés" 19/39. számú gyógyszertár lett a Tizes honvéd u. 2. szám alatt.