Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

Kossuth Lajos (1802-1894) Miskolc a nagy elődök, jeles képviselők közül 1869-ben Palóczy Lászlónak, 1871-ben pedig Szemere Bertalannak emelt síremléket. A díszpolgári cím adományozása mégsem velük, hanem Kossuth Lajossal kapcsolatban vetődött fel először. Ez ezért is különös, mert Palóczy Miskolc szülötte volt, Szemerét életre szóló élmények és emlékek kötötték a városhoz, Kossuth Lajos pedig mindössze egyszer, 1840-ben járt Miskolcon (holott ő is „helybéli" volt, a közeli Monokon született). Kossuth Lajos 1886-ban, elsőként lett Miskolc díszpolgára, majd alig egy év elteltével a megyeházán leleplezve egész alakos festményét, külön is adóztak a száműzetésben élő, állampolgárságától megfosztott, legendával övezett politikus már nagyon is valóságos emlékének. A díszpolgárság közvetlen előzményeként 1886. augusztus 8-án olvasták fel a városi közgyűlésben (Kis) Kunfélegyháza képviselőtestületének átiratát. Ebben indítványozták, hogy „Kossuth Lajos hazánk nagy fia iránt érzett hálás kegyelet és ragaszkodás adóját rójjuk le azzal, hogy őt az ország minden rendezett tanácsú városa díszpolgárává válassza meg és ezáltal jelentse ki, hogy személye iránt hódoló tisztelettel és lángoló szeretettel viseltetik." A közgyűlés több, mint megértéssel fogadta a javaslatot. A város jegyzőkönyve erről a következő bejegyzést őrzi: „a kegyelet és ragaszkodás jeléül Miskolcz városa díszpolgárává választja meg és tanácskozási terme számára a nagy férfiú életnagyságú képét megszerzendi. Ezen határozatunkról egy A Kossuth-szobor a századfordulón