Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)
A magyar honfoglalás 1000. és 1100. évfordulójának megünneplése Miskolcon
ca-Szemere utca vonalát követve a Népkertig vezetett. 1895-ben már egy Gerster Béla nevű budapesti tervező jóvoltából elkészültek a használni kívánt vülamos tervei (nyilvánvalóan budapesti példa, forma alapján.) 1896 májusára pedig felépült az indóház, tehát az a csarnok, ahonnan kiindultak, s ahová visszatértek nap-nap után a vülamoskocsik. (Ennek helye ugyan azonosítható, de alaprajza vagy homlokzati kiviteli terve nem került elő.) A vülamosközlekedés megvalósítása a millennium évében ugyan nem sikerült, annál fényesebb városi ünnepséggel adták át a vonalat 1897-ben. „Miskolc város történetében arany betűkkel írják majd be a mai napot, vagyis július 10-ik napját. Az évtizedek során át annyira óhajtott közúti villamos vasútat ma avatják fel, s adják át a közforgalomnak . . . Városunk a mai napon az ország legelső és legelőkelőbb városainak sorába lép" - írta a Szabadság című lap. Igaz késéssel, de megvalósult mégegy, a millenniumra tervezett nagy elképzelések közül. A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÉPÜLETE, KÖRNYEZETÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Az egykori „Pap-malomtér" rendezése, beépítése 1892-1893-ban kezdődött el. Amikor elkészült a tér első, meghatározó építménye, a név is megváltozott, s „Fürdő-tér" lett. (Erzsébet tér nevét a királyné népkerti szobrának felavatásával egyidőben, 1899-ben kapta.) A fürdő épületéhez hasonlóan, kiemelkedő az egyébként szűk telekre felépített Kereskedelmi és Iparkamara épülete. (1982-től a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza.) A 37 méter hosszú telek beépítésére 1893-ban hirdettek pályázatot, s a beérkezett 6 terv közül választották ki a két budapesti építész tervét. Könyöki Károly és Tamási József építészek „Baross" jeligével ellátott pályázata a bírálók szerint ideálisan oldotta fel a terület adottságait mind hosszában, mind mélységében (13,5 m), s 12,5 méter magasságával, 17,5 méter oromzat magasságával a lehető legkellemesebben üleszkedik a tér építményeihez, s annak hangulatához. A terveket két miskolci építési vállalkozó, Vargithy és Bogdán valósították meg. Az elképzelés az volt, hogy az épület utcai homlokzata a francia reneszánsz, a belső csarnok és a díszterem pedig az olasz reneszánsz hangulatát keltse, idézze fel a látogatóban. Figyelmet érdemeltek az eredeti üveges munkák, amelyeket Pfliegler J. Ferenc (a kamara későbbi elnöke) készített, a ma A Kereskedelmi és Iparkamara épülete, 1899