Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

Zambó János (1914) Miskolc város közgyűlése 1994-ben válasz­totta díszpolgárává dr. Zambó Jánost A város „Arany-könyv"-e a VI-81/4663/94. sz. határoza­tot a következő bejegyzéssel őrzi: „A Miskolci Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a Bányaműveléstani Tanszék vezetője. A Bányamérnöki Karnak 1959-ben történő Miskolc­ra költözése után az egyetem rektorhelyettese, ezt követően 1961-1972 között rektora. Rektor­sága idejére esik az Egyetemváros kiépítése, melyben maga is tevékenyen részt vett. A tudo­mányos életnek személyéhez is kötött fellendü­lése tette lehetővé, a Miskolci Akadémiai Bizott­ság létrehozását, amelynek 1979-1990 között első elnöke volt. Bizottsági elnökként kiemelkedő ér­demeket szerzett a város és az egyetem kulturá­lis és tudományos életének folyamatos integrálá­sa, kapcsolatának ápolása terén. Számos kitünte­tés tulajdonosa. Ezek közül a Kossuth-díj, az Állami-díj, a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozata a legkiemelkedőbbek. Az egyetem 1979-ben Pro Universitate érem adományozásá­val nyüvánította ki személye iránt megnyilvánu­ló tiszteletét." Zambó János professzor díszpolgárrá avatá­sakor a következőképpen vallott magáról. „Na­gyon nehéz gyermekkorom volt, nagyon jó tanu­lónak kellett lennem ahhoz, hogy elvégezzem a középiskolát, majd az egyetemet. Ez utóbbit ösz­töndíjasként jártam ki a soproni műegyetem bá­nyamérnöki szakán. Akkoriban az ösztöndíjat kitűnőrendűséghez kötötték, amit nem volt egy­szerű dolog teljesíteni. Aztán tizenöt évig az iparban dolgoztam, negyvenet pedig a katedrán. Az iparban különböző területeken tevékenyked­tem, sokfelé megfordultam, de erről nem akarok beszélni, beszéljenek mások róla." A Sopron megyei Hegykő községben szü­letett. Zambó János a középiskolát és az egyete­met Sopronban végezte. 1942-1946 között az Állami Ércbányák mérnöke volt. 1946-1947 kö­zött a soproni egyetemen adjunktusként okta­tott. 1947-ben a Magyar Állami Szénbányák Pad­ragi Szénbányájához nevezték ki üzemvezető­nek. 1948-tól az Ajkai Szénbányák igazgatóhe­lyettese, majd a középdunántúli Szénbányászati Tröszt mb. igazgatója és főmérnöke volt, ahol 18 bánya felügyeletét látta el. Zambó János 1953-ban pályázat útján lett a bányaművelés professzora Sopronban, 1955-ben dékánnak választották. A kar 1959-ben áttelepült Miskolcra, ahol előbb rektorhelyettes, majd rek­tor lett (1961-1972). Zambó János szakmai-emberi példát muta­tott egyetemi évei alatt, egyetemi munkássága során. 1946-ban egyetemi doktor, 1952-ben kan­didátus, 1955-ben lett a tudományok doktora, 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező, majd 1973-tól rendes tagja. Számos kitünte­tést, elismerést kapott. „Az igazi elismerés azon­ban az volt számomra, amikor hetvenedik szüle­tésnapomon Dél-Afrikától Norvégiáig nagyon sok neves professzor eljött felköszönteni. Meg az a tudat, hogy a világ műegyetemein tanítanak a

Next

/
Thumbnails
Contents