Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

olyan mély benyomást tett rá, hogy később tiszta lelkiismerettel vállalhatta fel a Függetlenségi és 48-as párt Borsod megyei elnöki tisztét. Ügyvédként a Miskolczi Ügyvédi Kamara elnöke is volt, 1895-től pedig Borsod vármegye tiszti főügyésze. Részt vállalt a városi gőztéglagyár és a takarékpénztár igazgatósági, felügyelőbizottsági munkájában. Polgármesteri jelölése nagy vitát váltott ki, s bár látszólag jogi kérdésekről volt szó, komoly politikai csatározás zajlott. Ez eredményezte azt a várostörténeti különlegességet, hogy a megválasztott polgármester - mielőtt elfoglalta volna - lemondott polgármesteri állásáról. Mindez pedig úgy történt, hogy a városi tisztújító közgyűlés 1902. június 24-én szótöbbséggel megválasztotta a Soltész Nagy Kálmán megüresedett helyét megpályázó Kovács Lajost. A beiktatási ceremóniának megfelelően megtartotta programbeszédét, letette a hivatali esküt, s átvette a polgármester hatalmát jelképező városi pecsétet is. A vármegyét az első számú választott vezetőnek, az alispánnak, nevezetesen Tornau Gyulának kellett volna képviselni, de ő valamilyen oknál fogva távol maradt. Ez adta az első lehetőségét a törvényességi óvásnak. Egy másikat pedig az kínált fel, hogy a községi törvény A Hunyadi utcai lakóház, 1994