Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

tuk . . . megtesszük az illetők ellen a feljelentést a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján." A gyárban 1926-ban 120 fő, a világgazdasági válság második évében 180 fő dolgozott, tehát a Zsolcai ipartelep nagyobb gyárai, üzemei közé tartozott. 1929-től már itt is jelentkeztek a bérmozgalmak, amelyeket munkáselbocsátások követtek. 1930-1931-től már csak 30-35 munkás maradt, s nem tartott sokáig a vég kifejlődése. 1931-ben bekövetkezett a csőd. „Talán éppen akkor, amikor a Fried-gyár rohamos fejlődésének útján elérkezett ahhoz az időponthoz, hogy még gyorsabban emelkedjék az ország első gyárai közé, és amikor a Zsolcai kapuban új üzletet nyitottak, bekövetkezett az általános gazdasági pangás, amely legerősebben és legmélyebben éppen a vasipart sebezte meg. A válság egyszerre két oldalról támadta meg a gépgyárat. Amíg a mezőgazdaság siralmas helyzete folytán egyik napról a másikra úgyszólván teljesen megszűnt a gépek vásárlása, a másik oldalon azok a gazdák, akik adósai voltak a Friedgyárnak, képtelenek voltak fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni." Amikor a gyár passzívumai, tartozásai lényegesen meghaladták a bevételek és lehetőségek nagyságát, elkezdődtek a kényszeregyezségi tárgyalások. A csődnyitási kérelmet végülis a gyár dolgozói nyújtották be, mert hónapok óta nem kapták meg fizetésüket. A Fried-gépgyár és vasöntöde, amely egyben a „Benz" automobil és motorgyár képviselősége és raktára is volt, mielőtt megünnepelhette volna fennállásának 20. évfordulóját, feliratkozott arra a hosszú listára, amelyen Miskolcon is számontartották a világgazdasági válság „áldozatait". Az egykori tárMzak már funkcióban, 1995