Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

beteg Gálffy Imre helyettesítésével. A kinevezéshez a belügyminiszter jóváhagyása volt szükséges, amelyet meg is kapott. Miskolcon az ő polgármesteri egy évéhez kötődött a „Népfront-program" előkészítése, amelynek országos elfogadására 1949. március 15-én került sor. Május 15-én megtörténtek a választások a Népfrontra, s megtörtént az új, első ötéves terv programjának elfogadása. A program jelszava szerint „A 3 éves tervben újjáépítettük az országot, az 5 éves tervben új országot építünk." Ezen belül természetesen az új, s területileg érdekesen tagolt Miskolcot kellett kialakítani. A tervezett új beruházások tizenkét nagy területet öleltek fel a csatornázási és építési programtól a városrendezési és városfejlesztési vagy az üzemi beruházási feladatokig. Az ötéves beruházási terv Miskolcot 10 területi egységre tagolta. Eszerint legfontosabb a régi Miskolc, a belváros területe volt, amelynek minden időre megtartották a centrum szerepét. „Miskolc-Felsőváros" a Nagyváthy utca, Győri kapu-Téglagyár-Üveg^yár környéke volt. Hejőcsaba, a Martin-telep, Újdiósgyőr, Vasgyár, Diósgyőr, Pereces, Tapolca külön-külön egységet képezett. A Centrum mellett kiemelkedő volt az ún. „vasútvidék" fejlesztése. Ez magába foglalta a háború alatt jelentős sérüléseket szenvedett Zsolcai-kapui ipartelepet, a Szondy-telepet, a Sajó-partot, a Vay, majd József A.-telepet a Zsigmondy-József A.-Baross G.-Bajcsy-Zsilinszky E. utcák találkozási pontjait illetve környékét, s természetesen a pályaudvarokat. A terv 5 év alatt 525 pontban sorolta fel a létesítményeket, az ipari nagyváros kialakításához szükséges legfontosabb megvalósítandó feladatokat. Első olvasásra a 20. században meg nem valósított, de megvalósítandó célkitűzések sora tárul fel. A program kiemelt feladatnak tekintette egy részletes városrendezési terv elkészítését. Ez megvalósult. A Bajcsy-Zsilinszky utca megnyitását, és a vasúti felüljáró elkészítését. Ez is az 1950-es évek első felének „városrendezési terméke". A Gordon, s ezen belül a mesterutcák megszüntetése, s helyén pedig új lakótelep kialakítása fogalmazódott meg. (Erre is sor került közel negyedszázad elteltével.) A Sajó és Szinva szabályozása, a Pece zárt gyűrűbe zárár-a is szerepelt a tervben. Az eltelt évtizedekben volt, ami megvalósult, legalábbis a belváros nagyobb részén a Pece és Szinva „gyűrűzése ', más, mint a Sajó szabályozása, ma már talán tervszinten sem szerepel. Új kenyérgyár, konzervgyár, tésztagyár, gépgyár, új vágóhíd, a Búza-téri vásárcsarnok újjáépítése is megfogalmazódott a tervben. Többségükben évtizedekre elnyújtva ezek is megvalósultak. A kulturális terület nagy infrastruktúrával gyarapodott (volna). A „Műegyetemet" Miskolc Csaba felőli részén, az Avas lejtőjén kívánták ekkor kialakítani. Ez az iskolaváros volt az egyik kiemelt nagyságú költséggel tervezett beruházás. Még a zeneiskola konzervatóriummá fejlesztése (építészeti átalakítás és bővítés, hangszer-tár és hangjegy-tár kialakítása, az államilag elfogadott bizonyítvány kiadásához szükséges valamennyi feltétel biztosítása) 130.000 forintba került volna, a műegyetemre 80 millió forintot terveztek. Itt fogalmazódott meg, hegy a Hunfalvy gimnázium új épületbe kell, hogy költözzön (így épült fel a Kilián Gimnázium), új épület kell a Tóth Pál helyett (így született a Palóczy utcai leánykollégium, igaz csak 1966-ra készült el). Ott van az elképzelése egy népi-kollégiumnak, egy építőipari középiskolának, tanoncotthonnak, s óvónőképző Intézetnek is. Kiragadott példaként említhetjük a Színház rekonstrukcióját 1956-1959 között, vagy egy új városháza építésének gondolatát, amely száza-