Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

lyának hatékonyabb biztosítását" célozta, tehát ez volt az 1938. évi első zsidótörvény. 1938 májusában ímrédy Béla alakított kormányt (19381939), de ¥ ekeié Bertalan, mint polgármester élvezte Teleki Pál (1939-1941), Bárdossy László (1941-1942) és Kállay Miklós (1942-1944) bizalmát is. Új kinevezését Horthytőí kapta, s Kállay Miklós kormányához szólt. Ez alatt az idő alatt Miskolc is, de főleg a régió érintett volt az 1938. november 2-i első bécsi döntésben, a Felvidék egy részének visszacsatolásában, 1939 márciusában a Kárpátalja megszállásában. Ekkor születik meg az 1939. évi IV. tc. a második zsidótörvény, amely „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szól. Ez már nem vallási, hanem felekezeti alapon minősített, amely szerint vallásától függetlenül az számított zsidónak, akinek egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó volt. A város ipari üzemeiben, kereskedelmi vállalkozásaiban ekkortól nagy számban jelentek meg a „strohman"-ok, tehát a zsidó vállalkozásokat lefedők, akik csupán nevüket adták egy-egy cég vezetéséhez. Ezek érzékelhetők a sajtó hasábjairól, vagy a Kereskedelmi és Iparkamara összeírásaiból, feljegyzésekből, jelentéseikből. A városi közgyűlések anyagából ez az eltolódás kivehető ugyan, de meglehetősen árnyalt még a fogalmazás. Fekete Bertalan a beiktató beszédében elődjéről, s részben az ő felvállalásáról a következőképpen szólt: „Hivatali elődöm Halmay Béla telve volt ambícióval, gondolatokkal, becsületes, reális gondolkodással, szaktudással, szívjósággal, városszeretettel és munkabírással, mégis felőrlődött. Most én léptem az őrlő malom hídjára, az a kérdés, engem is felőrölnek-e rövidesen a keservek, vagy pedig irányítója tudok lenni a város malmának. Bízom benne, hogy igen." Henszelmann Aladár jeles orvosprofesszor a képviselőtestület kiemelkedő egyénisége (Id. 1. kötet 145-146. 1899-1939-ig dolgozott Miskolcon) méltatta a polgármester érdemeit, s főleg akkori, politikával kapcsolatos álláspontját. Fekete ezzel kapcsolatban a következőt mondta, ill. hirdette: „Politikával foglalkozni nem fogok, politikai pártnak tagja nem leszek. A város polgármesterének politikai pártokon kívül kell állnia, csak egy politikai irányvonal lehet, a városi politika. Arra kérem a politikai pártok vezetőit, lehetőleg kapcsolják ki a napi politikát a városházáról, a pártpolitikai érdekeket félretéve álljanak mellém, ha azt gondolják, hogy igaz úton haladok." Az országos politikában 1939. február 16tól Teleki Pál másodszor lett Magyarország miniszterelnöke. Fontosnak tartotta újjászervezni a kormánypártot, ez volt a Magyar Élet Pártja, amelynek helyi csoportjai gyorsan megszerveződtek Miskolcon is. Sajtójuk a Magyar Élet, 1939. február 19-én indult, kereszténynek jelzett politikai napilap volt. Teleki programjával indult, később minden kormányt fenntartás nélkül támogatott. (Ez maradt az utolsó, nyilasokat is kiszolgáló lap Miskolcon azt követően, hogy Magyarország német megszállása után, 1944. április 16-án betiltották a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapot, és a Magyar Jövőt is, amely akkor az egyik legtekintélyesebb vidéki lap volt.) Az új lap megjelenésével egyidőben zárta Fekete Bertalan polgármesterségének első évét, amelynek tényszerű eredményei a következők voltak: Befejeződött a város legnagyobb szállodájának, a Korona épülettömbjének átépítése. Az intézmény és vezetője Böczögő József is fogalom volt Miskolc életében, vendéglátásában. Az átépítés olyan költségeket emésztett fel, hogy a vállalkozó is teljesen csődbe ment, a város még éveken keresztül nem tudott mit kezdeni a felújí-