Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci különlegességek

Céges levelek, cégtáblák és cégérek Egy-egy mesterség, vagy műhely figyelemfelkeltő megjelölésére gyakorta használtak jelképes tárgyakat, cégéreket. Legtöbbször a mesterségre utaló készítmény kicsinyített mása volt ez, mint például a perecforma a péknek, a kocsikerék a kerékgyártónak, vagy tányér a borbélynak. Gyakran előfordult, hogy a cégérről nevezték el az adott épületet. Ilyen volt Miskolcon a Korona szálloda, a Kispipa, a Bárányka, vagy éppen a Vörösrák vendéglő. Az üzletek, vagy vendéglátóhelyek homlokzatára függesztett cégérek részben „kikoptak", részben - mert 1922től reklámdíjat kellett értük fizetni - maguktól lekerültek. Nagyobb részük megsemmisült, néhányukat a múzeum gyűjteményei őrzik. Helyüket a bolti cégtáblák, gyári terméktáblák váltották fel. A cégéreknél tovább éltek a színes számolócédulák, vagy céges levélpapírok. Önmagára és munkájára adó mesterember, vagy ipari üzem a 19. század második felétől el sem volt képzelhető díszes levélpapír használata nélkül. Egy ilyen levélpapír szinte első bemutatkozásnak számított. Fel kellett tüntetni rajta a bolt, vállalkozás, üzem alapítási évét, különböző vásárokon, termébemutatókon való résztvételt, a kapott elismerést. A céges levélpapíron megjelent az üzletház képe, a gyár és ipartelep idealizált FŰSZER, FESTEK, íNORIMBERGI vjisz aríí tárát. /\, nem "külöiiilicii \ VARRÓ CZERNÁIT A

, POTTENDOR i kötő pamutjait íf színes,író, 11 "Y3 I" LEVÉL-PAPIROSOK »6« GYÁRIÁROX, ^~ imajc^yzA esisknlaiköavTfk , 'naptárak, ' C\ ;íold;abrosznk,aranv-rái)iak

ft ; késben, ^ ""SrentlclfsútJ*":^ Vegyes kereskedés „a fekete medvéhez", 1861