Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci különlegességek

A felavatáskor elhangzott, hogy „Miskolc lesz az első az országban, ahol megvalósul a teljesen au­tomata interurbán szolgálat. A tervek szerint 1940 végén kerül üzembe olyan berendezés, melynek segítségével lehetővé válik, hogy bár­melyik miskolci előfizető minden kezelősze­mélyzet közbejötte nélkül feltárcsázhatja bárme­lyik budapesti, pápai vagy debreceni ismerősét, éppúgy, mintha valamelyik miskolci számot hívná. Az ily módon folytatott beszélgetésekről a központban egy külön kis nyomdaszerű gépezet állítja ki a távbeszélő jegyet. A jövő hónapban Görömböly-Tapolcát, augusztusban pedig Diós­győrt és Újdiósgyőrt kötik be az automata háló­zatba." Ekkortól kezdve a mentők száma 004, a tűzoltóké 005 lett. Ha a napjainkban használatos, bejelentő számokhoz viszonyítunk, akkor csu­pán annyi a változás, hogy egykor egyetlen 0-val többet használtak. Minden valószínűség szerint egy másjellegű fejlődésre gondoltak akkor. Ettől kezdve 46 évet kellett várni arra, hogy hozzákezdhessenek a mai igényeket kielé­gítő Regionális Távbeszélő Központ alapjainak lerakásához. Mindez pedig annak az eredeti for­máját őrző egyemeletes polgárháznak az udva­rából indult el, amelynek üzlethelyisége, míves, de lepusztult utcai homlokzata előtt naponta el­járunk. A Széchenyi u. 52. homlokzata, 1995

Next

/
Thumbnails
Contents