Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)
Miskolci különlegességek
rosi tulajdont érték. Ezek értéke meghaladta a 200.000 forintot. A lakosság azonban nem tartotta a szeptember 19-én készült kimutatást reálisnak, mert nem tükrözte hűen a tényleges kár nagyságát. Mint mondták, az ugyanabban az időben árvíz sújtotta „Eger város a maga kárát 2 millióban tűntette föl, holott, mint tudjuk, ott korántsem tett az árvíz oly nagymértékű rombolást, mint nálunk." Az árvíz során elhaltak temetését nemcsak a korabeli napi- és heti sajtó írta le, hanem a temetés körülményeit a Magyar Jövő 1928. augusztus 26-i száma, az árvíz 50. évfordulójára emlékezve is felelevenítette. Mint ebben olvashatjuk: „leírhatatlan a szenny és a bűz, amely elterjedt a városban a beomlott házak vagy a torlaszok közé ékelt, s a nyári forróságban gyors feloszlásnak indult emberi és állati hullák miatt. Igásszekereken hordták össze a különböző helyeken feltalált s az iszaptól, feloszlástól csaknem teljesen felismerhetetlen emberi hullákat. Egyik része a mindszenti Kálvária-hegy alatti, ma is meglévő épületnek utcára nyíló pincéjében, másik része a városmajorban tétetett közszemlére. A felismert halottakat rokonaiknak, hozzátartozóiknak kiadták, így azok gondoskodtak eltemettetésükről. A felismerhetetlenségig eltorzultakat pedig közös sírba temették. A közös sírok vallási felekezetüknek megfelelően a város négy temetőjében alakíttattak ki." Az árvíz után a város egy bizottságot választott, amelynek feladata az újjáépítési elképzelések kidolgozása volt. Nagy kár, hogy a bizottság megbizatását szószer int értelmezte, s nem tekintette feladatának egy tudatos a korábbi képet gyökeresen megváltoztató városrendezési koncepció kialakítását. El sem tudjuk képzelni, (vagy ha igen, csak jó fantáziával) hogyan nézne ki Miskolc, ha úgy alakul át a település szerkezete és külső képe, mint ahogy azt az árvíz után jó másfél évtizeddel, az első városrendezési terv elképzelte. Az árvíz mindenesetre megteremtette egy új, modern nagyváros kialakulásának, felépítésének lehetőségét. Az evangélikus templom környéke, 1878